Pár nap múlva, március 15-én ismét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és szereplőire emlékezünk.
Ez alatt a közel másfél éves időszak alatt olyan meghatározó események játszódtak le, mint a 12 pont kihirdetése, a felelős magyar kormány megalakulása, az április törvények elfogadása. Nem lehet kihagyni a legfontosabb katonai eseményeket sem, amelyek csúcspontját az 1849-es tavaszi hadjárat jelentette.
A szabadságharcot végül orosz segítséggel leverték. Az 1867-es kiegyezés után azonban jelentős fejlődés kezdődött. Az 1848-as eseményekkel kapcsolatban, nagyon sok embernek Kossuth Lajos jut az eszébe, a magyar politikus emlékét számtalan módon megőrizték, intézmények és utcák viselik a nevét, szobrot emeltek a tiszteletére.
Erre kiváló példa Békéscsaba is, ahol 1905-ben, egyszerre adták át a róla elnevezett teret, a tiszteletére emelt szoborral együtt.
A múzeum Helytörténeti gyűjteményében is több, az 1848-as eseménnyel és Kossuth Lajossal kapcsolatos műtárgy található. Ezek közül talán az egyik legszebb, egy díszes fakeretben található arckép, amely az idős Kossuthot ábrázolja. A kép 1969-ben került a múzeum tulajdonába, és talán nem túlzás azt állítani, hogy a kép szereplője mellett, ugyanolyan fontos a készítő személye is. Ez a személy szentkatolnai Bálint Benedek (1860-1920), aki fametsző, grafikus és rajztanár is volt. A kiváló technikájú fametsző, illusztrációkat és székely népi stílusú iparművészeti munkákat készített, emellett tüllre varrott új csipketechnikája frissítőlég hatott a magyar iparművészeti életre. Rajztanárként is dolgozott, kezdetben Kézdivásárhelyen. 1913-ban Békéscsabára jött, személye bizalommal töltötte el a helyieket, hiszen ahogy a Békésmegyei Közlönyben is olvasható: „Működése bizonyára áldásos lesz Csabára nézve is.”. Ez kétség nélkül így történt: haláláig tanított a polgári fiú-, és leányiskolában, tanítványai közé tartozott az ifjú Jankay Tibor is.
Kossuth Lajos arcképét, feltehetően a századforduló körül készítette Bálint Benedek. A kép egy díszes, égetett virágmintázatú, néhol álaranyozású fakeretben látható. Nem véletlenül mondta a művészről dr. Révész Sándor, hogy ő „a kiveszőfélben lévő fametszés legkiválóbb mívelője.”
Szakál Veronika történész, Munkácsy Mihály Múzeum
