Nehéz volt Leel-Őssy Gábor vízgazdálkodás és környezetvédelem tanárral akár 20 másodpercen keresztül is összefüggően beszélgetni, ugyanis mindig valaki odalépett hozzánk. A kolléganőket egy „Majd még beszélünk!” varázsmondattal várakoztatta meg; s nem mellesleg minden ráköszönő diákot a keresztnevén szólított.
(Leel-Őssy Gábor – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
– Aki aludni akar, inkább tegye meg, feküdjön, aludjon, csak ne szenvedjen – szögezte le előadása elején. Majd megkérdezte a hallgatóktól, hogy kibírnak-e 30 percet? Igen. Kibírnak.
Programjában egyfajta lazasággal átszőtt, tudományba mártott görbe tükröt tartott a gyarló emberek orra elé, azaz elénk. Többek között képeken illusztrálta, hogy a gyönyörű vízparton sem kíméljük a környezetünket: két méterre a szemetestől is összevissza dobáljuk a sörös dobozokat. (Közben megjött x Sanyi tanítvány, akit illedelmesen leültetett az első sorban.)
Majdan fő témájára rátérve elmondta, hogy néhány éve egy kutatás kapcsán összehasonlította a biológiai és a kémiai szúnyoggyérítés lehetőségeit. Továbbá azt boncolgatta, hogy miképp lehet bevetni az új technológiai eszközöket a környezet terhelésének csökkentése érdekében.
– Van-e annak releváns esélye, hogy drónokkal a szúnyogirtás területén lehessen előrehaladni? – tette fel a kérdést.
(Van valakinek kérdése? – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
Kifejtette, a hagyományos, azaz a kémiai, a vegyszeres módszer az, amikor repülőgépről vagy autó platójáról zajlik a szúnyogirtás; a másik pedig a biológiai készítménnyel végrehajtott védekezés. Hozzátette a drón-technológiát maximum az utóbbinál lehet igénybe venni.
– A biológiai gyérítéskor egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire, a vízbe – folytatta. – Tulajdonképpen, ha egy nagyobb esőzés során tocsogók alakulnak ki, szinte azonnal irtani kell a lárvákat, mivel akár 72 óra alatt is kifejlődnek és vérszívókká válnak. Fontos a megelőzés: naponta fel kellene térképezni tenyésző helyeket, amelyeket kezelni kell, és ez bizony egy nagyon nagy sziszifuszi munka.
Galéria
Aláhúzta, ennél technológiánál mindenekelőtt szükség van a képzésre, a jogszabályok egyszerűsítésére és tudomásul kell venni, hogy a környezetvédelem pénzbe kerül. Legalább tízszer drágább, mint a hagyományos eljárás, de hosszú távon kifizetődik. Ráadásul a szúnyoglárvákon kívül semmire, senkire nem veszélyes.
Óriási tapsot kapott.
– Talán úgy tettek, mintha tetszett volna nekik – jegyezte meg.
(Este már muzsikált.)
(Forrás: Leel-Őssy Gábor Fb-oldala)
