Soron kívül ülésezett szerda délután Békéscsaba képviselő-testülete. A foglalkoztatási paktum és egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntés került terítékre, de ismét szóba kerültek a Tudás-Ipar projekt tanulmányai is.
További partnerszervezetek bevonását rendelte el a Magyar Államkincstár a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásával megvalósuló Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében, illetve a Foglalkoztatási paktum Békés megyében elnevezésű projekteknél.
Előbbiben több mint 1, 1 milliárd forint összegű támogatásban részesült a pályázó, utóbbi esetében pedig egy több mint egymilliárd forintos projektről van szó, melynek segítségével olyan foglalkoztatási paktum, foglalkoztatási együttműködés létrehozását célozta meg Békéscsaba önkormányzata, amely hosszú távon segíti a városban és a város térségében a foglalkoztatottság javulását. A program segít a munkáltatóknak és növeli a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra történő visszatérésének esélyét.
A közgyűlés felhatalmazása szükséges ahhoz, hogy ezeket a dokumentumokat a polgármester aláírja. Az előterjesztés soron kívüli tárgyalását az indokolta, hogy a hiánypótlásra, vagyis az új együttműködési megállapodások beküldésére május 15-ig van lehetőség, s mint azt Szarvas Péter (Független) elmondta, az előző ülésen erről még nem tudtak.
A járási foglalkoztatási paktummal így 30 partnerrel írt alá szándéknyilatkozatot a megyei és a békéscsabai önkormányzat, illetve a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – köztük vannak érdekvédelmi szervezetek, alapítványok, vállalkozások és intézmények. Együttműködési megállapodást 21 szervezettel írnak alá.
Takács Péter (LMP) örömmel fedezte fel a gazdasági társaságokat a partnerek közt, ugyanakkor megkérdezte, hogyan lettek kiválasztva?
Wittmann László, az önkormányzat stratégiai-fejlesztési osztályának vezetője elmondta: a megyei önkormányzat és a városfejlesztési kft. dolgozta ki a projektet, amelyben egyfajta heterogenitást kellett biztosítani.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy legalább 400 civil és piaci szereplőt keresett meg a városfejlesztési kft., közülük választották ki azokat, akikkel aláírják a szerződést.
A határozati javaslatot 11 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület.
Vita a tanulmányok kikérhetőségéről
Takács Péter (LMP) a jegyzőhöz intézett kérdést. A képviselő elmondta, a Tudás-park a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztéséért Békéscsabán elnevezésű pályázatban, a Szent István Egyetem (SZIE) és a békéscsabai önkormányzat konzorciumi partnerségében elkészült tanulmányokat egy CD-n vehetik át a képviselők, de csak akkor, ha aláírnak egy átadás-átvételi papírt. Azt kérdezte, mennyire szabályos ez, hiszen, ha aláírja a papírt, akkor egyúttal kötelezettséget vállal. A képviselő szerint a nyilatkozat ellent mond annak a projektnek, amelynek indulásakor azt tűzték ki célul, hogy nyilvános tudásbázisként működjön.
Bacsa Vendel arról tájékoztatott, hogy közérdekű anyagigényléssel fordult az egyetemhez, amelynek révén a SZIE elektronikusan megküldte a kért tanulmányokat, és tájékoztattak arról, hogy üzleti titoknak minősülő adatokat tartalmaznak a dokumentumok. A jegyző úgy fogalmazott: az önkormányzat eljárása arra irányul, hogy a képviselők is tisztában legyenek azzal, hogy igényérvényesítéssel léphet fel az egyetem, nem az önkormányzat kötötte feltételhez a tanulmányok kikérését. Mint mondta, ezzel lehet igazolni azt, hogy a tájékoztatást megkapták a képviselők, ugyanakkor a városnak nem feladata vizsgálni azt, hogy az egyetem mit köt ki, vagy mit nem, a hivatal csak tájékoztat.
Miklós Attila (MSZP) szerint a tanulmányok többsége tankönyv és munkafüzet, az egyetlen olyan terület, ami üzleti titok lehet, az a térségfejlesztés. A politikus nonszensznek tartja, hogy egy uniós forrásból megvalósult projekt végeredményét nem használhatják fel. Megjegyezte, sokáig tartott, de legalább van előrelépés, megkapták a tanulmányokat. Véleménye szerint a gödöllői székhelyű intézménnyel nem felhőtlen a viszony, mint mondta, csak fénymásolt, javarészt használhatatlan anyagokat kaptak, ezért utána kellene járni, hogyan alakult ki ez a helyzet és miért nem kaphattak egy papír alapú példányt a dokumentumokból?
A SZIE azt a feltételt támasztotta a várossal szemben, hogy alá kell írni az átvételi papírt – jegyezte meg Kiss Tibor (Fidesz-KDNP).
A jegyző szerint a további vizsgálat arra terjedhet ki, hogy ismét írnak a SZIE-nek, és ismét várják a választ – értett egyet Miklós Attilával. Bacsa Vendel továbbra is azt hangsúlyozta, az átadás-átvételi dokumentum csak tájékoztatás, mást nem követelnek az aláírással.
Azzal a kitétellel, hogy szerdára készüljön egy levél a SZIE-nek, illetve azzal, hogy a közgyűlés Jogi, Ügyrendi és Ellenrőzési bizottság vizsgálja majd a kérdés jogi vonatkozását, 11 igennel megszavazták a képviselők.
Miklós Attila a polgármesternek címezte kérdését, mint mondta, a hétvégén megtörtént a második körös lomtalanítás, ennek következtében a Lencsési lakótelepen, a gátnál kallódik néhány használt tévé. Mit lehet ezzel kezdeni, mert ennek példáján akár illegális hulladéklerakó is kialakulhat: - kérdezte a képviselő. A polgármester úgy válaszolt, hogy a városüzemeltetési osztály jár majd el az esetben.
A tanácskozás zárt üléssel végződött, ahol egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdést vitattak meg a képviselők.
A soron következő közgyűlés május 25-én lesz.
A hírről készült videó anyagunk:
