A költővel az est folyamán D. Nagy Bence, a Békéscsabai Médiacentrum szerkesztő-műsorvezetője beszélgetett. A moderátor a versek által felölelt korszakról, valamint azokról a sztorikról kérdezte a szegedi alkotót, amelyek hol konkrétan, hol már-már balladai homályba veszve mutatták be a tinédszer és a fiatal felnőtt éveket.
– Ezt a könyvet már sokkal hamarabb ki szerettem volna adni, a húszas éveim során már spekuláltam rajta. Akár a "rocksztárhaláli" 27-hez, akár a József Attilai 32-höz elérve. A Koktél és bakelit a bandázásokat, az egymáshoz szocializálódó kinyílásunkat festi meg, de ez persze sokunk élménye – vallott Gellérfi Bence.
"Homlokomra csókja holnap, ha kijózanodtunk,
addig jól leszünk távol is, két külön asztalon,
megbeszéljük akár mindazt, mit addig tanultunk,
mert talán kis mesterem is, ahogy magasztalom,
de amíg nem jön el, velük zenél ott a kocsma,
döng az éjben az Éden abból a békési tájból.
Én is rákortyolok egyet, valahol vacogva.
Csak vigyázzanak rá. Ne rontsák el. Semmi hibából."
(Részlet Az Éden presszó felé c. versből.)
A hobbiköltő arról is beszélt, hogy az idén megjelent kötetével (mely a 2017-es Határok és takarókat követte) nemcsak szűkebb pátriáját járta körül, de Szabadkára is ellátogatott, és békéscsabai vizitje sem véletlenek összjátéka. A vármegyeszékhelyhez egykorvolt és majdnem-szerelmek kötik, – a fenti részletben épp egy esti fröccs- (vagy tán bor-) túra képei elevenednek meg az egyik helyi kocsmában.
Juhász Zoltán könyvtárigazgató vezette fel az estet. (Fotó: Bucsai Ákos/behir.hu)
Gellérfi Bence a kötetbemutató beszélgetésen a házasságól és az apaságról is megosztotta gondolatait.
– Több időm nem lett az alkotásra, de elkezdtem írni egy olyan naplót, amely egyrészt a kislányom körüli napi történéseket, másrészt az éppen aktuális hazai és világpolitikai eseményeket rögzíti. Ki tudja, vajon ő mire csodálkozik majd rá 18 vagy épp 28 évesen – mondta.
Juhász Zoltán, a könyvtár igazgatója kiemelte: fontos számukra, hogy lehetőséget biztosítsanak fiatal, feltörekvő alkotók számára is.
– Igyekszünk minél szélesebb kör számára teret adni a bemutatkozásra. A Gellérfi Bencéhez hasonló fiatal írok, költők sok esetben először a könyvtár révén mutatják meg tehetségüket, minket pedig jó érzéssel tölt el, ha évek múltán, "befutott" alkotóként hálásan gondolnak az első szárnypróbálgatásokra – fogalmazott az intézményvezető.
Ez már majdnem egy szerzetesrend. (Fotó: Bucsai Ákos/behir.hu)
A Koktél és bakelitben szereplő versek egyébiránt hol egy szeszes italról, hol egy régi hanglemezen, pattogásokkal, zörejekkel felcsendülő világslágerről kapták a neveket. Mindamellett a kötet – tudtunkkal – nem presszionálja az alkoholfogyasztást. Igaz, nem is tiltja. Valahogy úgy vannak ezek a versek is, mint egy jéghideg házmester egy nyári délutánon: nem vedelni, hanem szürcsölni kell, és közben beszélgetni, elmélkedni.
