Hogyan készül a tetőcserép

Zámbori Eszter | 2017. március 19. - 14:44
Fotó forrás:https://gyetvancsaba.blog

Gyetván Csaba blogján számolt be arról a "Neked is tátva marad a szád attól, ami a cserépgyárban történik" című cikkében, hogyan készül a tetőcserép Békéscsabán.

 

Nem tudom van-e méretesebb közhely a “ha nem lenne, ki kéne találni”mondásnál, de az a helyzet, hogy a tetőcserépre nagyon illik. Amellett ugyanis, hogy a cserép megvédi a házainkat az esőtől, jégtől, hótól, napsugárzástól, ha nem lenne, valószínűleg jó néhányszor tűzbe borultak volna Európa nagyvárosai az elmúlt évszázadokban (avagy jóval többször borultak volna tűzbe).

De ne rohanjunk ennyire előre

Noha sokszor unalmas és sablonos, valahogy nem veszünk komolyan egy olyan témát, ahol nem kerülnek elő “az ókori kínaiak, egyiptomiak, görögök, rómaiak”, úgyhogy most ez a rész jön (de probálom röviden, érdekesen és kevés évszámmal).

Az agyagot nagyjából 2-3000 éve kezdte az ember kiégetett formában használni, addig úgy tűnik inkább csak a vályog volt, ami szintén agyag, de szárított kivitelben. (A kínai Nagy Fal első szakaszaihoz például már használtak vályogtéglát.) A kerámiaégetés tudománya is a Távol-Keletről származhat, ha más nem, a Kínai cseréphadsereg talán mindenkinek beugrik

Az cseréphadsereget  az első kínai császár, Csin Si Huang-ti készíttette nagyjából 2000 éve, azért hogy a katonák biztosítsák az uralmát a túlvilágon is.

A hadsereg tagjainak minden testrészét külön-külön formáztak meg a mesterek és az összeillesztett figurákat égették aztán ki egyben, kemencében. Bár itt nem építőanyag célú a felhasználás, az égetett kerámia időtállóságát jól példázza, hogy a majd 8000 fős sereg szinte teljesen épségben, sértetlenül került elő a Föld alól az 1970-es években.

Budán is csak így lehetett kutyavásár

A középkorban – elsősorban az egyre pusztítóbb tűzesetek miatt – több európai nagyvárosban egyenesen tiltott volt a zsindely, nád és zsúptetők használata, Buda Várában például már a XIV. században is csak cseréptetős ház épülhetett. Vidéken egészen a múlt század közepéig tartották magukat a zsindely ill. nádtetők, csak a cserépgyárak (és a tömeggyártás) megjelenésével terjedt el széles körben a kerámiával fedett tető a 20. század közepe felé. Érdekes, hogy ekkortájt minden cserépgyárnak megvolt a saját színű, formájú és nagyságú cserepe, ezért lehetett egyes régiókban egységes tetőkkel találkozni.

A középkorban – elsősorban az egyre pusztítóbb tűzesetek miatt – több európai nagyvárosban egyenesen tiltott volt a zsindely, nád és zsúptetők használata, Buda Várában például már a XIV. században is csak cseréptetős ház épülhetett. Vidéken egészen a múlt század közepéig tartották magukat a zsindely ill. nádtetők, csak a cserépgyárak (és a tömeggyártás) megjelenésével terjedt el széles körben a kerámiával fedett tető a 20. század közepe felé. Érdekes, hogy ekkortájt minden cserépgyárnak megvolt a saját színű, formájú és nagyságú cserepe, ezért lehetett egyes régiókban egységes tetőkkel találkozni.

Az égetett kerámia minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami a ház tetején szinte pótolhatatlanná teszi: víz, tűz, fagy és UV-álló is egyben.

Az alapagyag

Nagyvonalakban nyilván ma is minden úgy történik mint száz vagy ezer éve: kibányásszák, majd megformázzák az agyagot, végül kiégetik, ám a fránya részletekben ott rejlik az a bizonyos ördög. A lenti videóból úgyis kiderül minden, ezért csak néhány példa: A mai a sajtológépek már olyan extrém módon összetömörítik az előkészítés során az agyagot, hogy a nedvességnek alig marad helye beszivárogni a cserép pólusaiba, de az ezer paraméter szerint vezérelt, hi-tech kemencék sem emlékeztetnek már nyomokban sem az egykori cserépégető kemencékre.

Aztán ide tartozik az is, hogy régen akár 14-16 darab cserép is kellett egy négyzetméter tető lefedéséhez, a technológia fejlődése miatt azonban ma már nagyobb méretű cserepeket képesek gyártani a cserépgyárak, egy négyzetméter tető akár 10 db cseréppel lefedhető.

Formában is változás történt. A hagyományos, hódfarkú cserepeket a 20. század közepére, a technológia fejlődésével felváltották az úgynevezett hornyolt cserepek. Ezek előnye, hogy a hornyok révén jobban egymásba kapaszkodnak a cserepek, így a szél kevésbé tudja megbontania tetőt, de az eső is nehezebben folyik be a résekbe.

Mesekönyvek piros háztetői, hol vagytok?

Történelmi filmekben, mesékben, de épen megmaradt vagy szépen felújított középkori városrészekben a tetőt szinte mindig vörös cserepek alkotják. A magyarázat roppant egyszerű: az agyag színe kiégetés után alapból vörös, vagyis terrakota és sokáig ez volt az egyetlen színverzió. Ma már azonban képesek a cserépgyárak barna, fekete vagy épp szüre cserepet is gyártani, köszönhetően engobenak, ami egy természetes agyagszínezék.

Beveztőnek bőven elég ennyi, alább pedig a pár perces videó arról, hogy mit láttam az Európa egyik legmodernebb és legnagyobb kemencéjével rendelkező békéscsabai cserépgyárban.

Forrás: https://gyetvancsaba.blog