Felsőoktatás, hulladék-kérdés, kistérség - ez történt az idei első közgyűlésen

2017. január 26. 07:59 | Varga Diána

2017 első ülését tartotta Békéscsaba képviselő-testülete.

Napirend előtt - nem lesz első olvasat a 2017-es költségvetésről januárban

A polgármester újévi köszöntővel kezdte az ülést. Szarvas Péter ugyanakkor részvétét fejezte ki a múlt hét pénteken, Veronában történt buszbaleset áldozatai iránt. Az autóbuszvezetők felelősségét illetően azt mondta: mindenki, aki ezt a szakmát választja, kivétel nélkül nagy felelősségtudattal végzi munkáját, de ennek ellenére is megtörtént a baleset. Hozzátette: megilleti őket a védelmükben emelt néhány szó, hiszen, mindenkor felelősek azokért, akiket a buszon szállítanak. A grémium egy perces néma felállással adózott az áldozatok emlékének. A polgármester azt is kezdeményezte, hogy amennyiben kiderül, hogy van békéscsabai áldozat, akkor az önkormányzat ajánlja fel segítségét.

Miklós Attila (MSZP) a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrző bizottság elnökeként jelezte, a képviselői vagyonnyilatkozatok beadásának határideje hamarosan lejár, kéri a városatyákat, tegyenek eleget kötelezettségüknek.

Fülöp Csaba (MSZP) azt jegyezte meg, hogy nem találta a 2017-es költségvetés első olvasatát a kiküldött előterjesztések között - ez miért van? Nem kötelező, de eddig nagy segítség volt, hogy tárgyaltak erről - fogalmazott a képviselő.

A polgármester úgy reagált, hogy valóban nem kötelező az első olvasatról tanácskozni, 2016 decemberében a koncepcióról már tárgyaltak, az előkészítő munka már zajlik. Ha hamarabb kész lesznek az anyaggal, akkor azt természetesen megküldik, de összefoglaló dokumentum eddig nem állt össze, februárban készül el várhatóan.

Takács Péter (LMP) szerint azért lett volna szerencsés, ha már most megkapják az első olvasatot, mert akkor már hamarabb megtehették volna a módosító javaslatokat. Az előző években is ez volt a gyakorlat - emlékeztetett a képviselő.

Lesz majd arra lehetőség, hogy a tervezet átnézését követően javaslatokkal éljenek a képviselők - közölte Szarvas Péter (Független).

A napirendet 16 igennel fogadta el a grémium.

Továbbra sem lesznek önkormányzati tulajdonban a Net Zrt. lakóingatlanjai

2015-ben már tárgyalt a grémium azokról az ingatlanokról, amelyeket a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (Net Zrt.) vásárolt meg, illetve azok ingyenes, önkormányzati tulajdonba vételének lehetőségéről. Akkor úgy határoztak, hogy az önkormányzat a lakóingatlanok ingyenes igénybevételével nem él, mivel a vonatkozó jogszabály hátrányos feltételeket írt elő az önkormányzatra nézve. A közgyűlési határozat előírta azt is, hogy újból napirendre kell tűzni az ügyet. Amint az az előterjesztésből kiderül, jogszabályi változás azóta sem történt, egy vonatkozás kivételével.

A Net Zrt. megküldte a városnak az érintett ingatlanok alapadatairól szóló tájékoztatót, eszerint a jelenlegi 234 (korábban 139) ingatlanból 5 kivétellel valamennyi lakott, a bérleti díjak 5000 és 27 ezer forint között mozognak, ám az ingatlanok műszaki állapotáról, és a közműtartozásokról nem érkezett felvilágosítás. Az előterjesztő továbbra sem javasolja az ingatlanok átvételét, mivel az az önkormányzatra nagy terhet róna.

16 igennel fogadták el a határozati javaslatot.

Megvennék az Ipari úti ingatlant

Vételi ajánlat érkezett az önkormányzat tulajdonát képző Ipari úti ingatlanok egy részére. Az ajánlatot benyújtó társaság egy élelmiszeripari gyártóüzemet szeretne kialakítani a telken. Az ingatlan ára a szakértői vélemény szerint bruttó 64 millió forint. Tekintettel arra, hogy a telek értéke meghaladja a 25 millió forintot, a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a város köteles az adott telket versenyeztetés útján értékesíteni.

Kocziha Tünde (Jobbik) arra kérdezett rá, milyen beruházásról van szó?  Élelmiszeripari cég kereste meg az önkormányzatot, de mivel nyilvános árverésre tűznék az ingatlant, nem lehet tudni, ki lesz a vásárló. Gyártóüzemhez épülhet telephely – tájékoztatott Szarvas Péter (Független).

Takács Péter (LMP) megjegyezte: az előző önkormányzati ciklusban nem voltak nyilvános árveréses telekértékesítések, ezért üdvözlendő ez a lépés.

Nem is lehetne más értékesítési módot választani, olyan értékű az ingatlan – fűzte hozzá a polgármester.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt közölte: eddig is volt nyilvános árverés, mióta ő a pénzügyi, gazdasági bizottság elnöke. A kérdés az volt eddig, hogy megosszák-e a telket. A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a beruházásról megismerték a lehető legtöbb információt, és akár elővásárlásra, vagy bérletre is lehetőséget adtak. Kell a bevétel a városnak, de van rá precedens, hogy az önkormányzat csarnokot épített, amit később, magasabb áron adott el. Komoly érdeklődés van raktárcsarnokokra, így megérné az építkezés, amit később bérbe adnának, eladnának. Nem csak iparűzési adóból lenne bevétel - fogalmazott a tanácsnok.

A gondolat jó - mondta Szarvas Péter (Független), TOP-os forrásokat vizsgáltak, de erre most nincs lehetőség. Két olyan területet is fognak TOP-os pénzből közművesíteni, ami raktározásra vagy más tevékenységre alkalmas, amivel majdnem 20 hektárja lesz a városnak a célra.

Megélénkült az érdeklődés Békéscsaba iránt - fogalmazott Takács Péter (LMP). Ez azt jelenti, hogy itt építkeznek, hoznak létre munkahelyeket a cégek. Ezért is sérelmezte a képviselő, hogy tavaly az egyik zárt ülésen tárgyalás nélkül kapott meg egy telket egy társaság.

16 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

 

Az új, multifunkciós sportcsarnokot is a Vagyonkezelő üzemelteti majd

Az önkormányzat az előterjesztés elfogadásával határoz arról, hogy a Modern Városok Program (MVP) forrásából épülő „multifunkcionális sportközponthoz” tartozó beruházások üzemeltetését és hasznosítását - a többi sportcélú ingatlanokhoz hasonlóan - a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. végezze.

Miklós Attila (MSZP) szerint biztos megvan a törvényi háttere annak, hogy erről most kell dönteni. A képviselő újra a kőleves példázatot említette, majd hozzátette, a miniszterelnök több mint 2000 milliárddal tervezi a programot. Minden fejlesztésnek örülnünk kell, amit az állam támogat, de a képviselő nem látja minden lábát ennek a programnak.

Szarvas Péter (Független) szerint épülnek a lábak, folyamatosan egyeztetnek az illetékes minisztériumokkal. Vannak olyan projektek, amik nagyon jól haladnak, és vannak olyanok, amelyek kicsit lassabban. Miklós Attila felvetésére reagálva a polgármester azt mondta, az MVP nem kőleves, hanem reális, a 2000 milliárdból 5-700 milliárdot állami költségvetésből finanszíroznak.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) hiányérzetét fejezze ki, hiszen a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság (KIOS) nem tárgyalta ezt a napirendet, érdeklődött, hogy miért nem kíváncsi a közgyűlés a bizottság véleményére.

Wittmann László, a Stratégiai és fejlesztési osztály vezetője kiemelte, itt egy egyszerű pénzügyi kérdésről, egy nyilatkozatról van szó, a korábban tárgyalt napirendet nem érinti.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) elfogadja, hogy gazdasági kérdésről van szó, de hangsúlyozta, mégis hosszú távra kell döntést hozni.

Wittman László úgy válaszolt, ez a rendkívüli közgyűlés napirendjének mellékletében is szerepelt, ami új információt nem tartalmaz.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy pontosítsák a javaslatot, hogy egyértelműen a törzsház végezze az üzemeltetést.

Miklós Attila (MSZP) nem látja, hogy hosszú távon hogyan tudják ezt fenntartani, a most meglévő problémákat figyelembe véve hogyan lehet üzemeltetni, annak ellenére, hogy a miniszterelnök szerint az ország erősödik. A képviselő kitért arra: a legfrissebb hír az, hogy a NIF szerint azért lesz drágább a megvalósítás, mert a domborzati viszonyok ezt indokolják…

Takács Péter (LMP) írásban szeretné látni az üzemeltetési költségeket, csatlakozva Miklós Attilához.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester arra emlékeztetett, hogy a rendkívüli közgyűlésen már kitértek arra, milyen jó, hogy a fiatalok egészségesen élnek majd, és nem egészségügyre kell költeni. Hozzátette, az, hogy Miklós Attilának mindenről a kőleves, a horvát autópálya vagy Lázár János jut eszébe, az az ő baja. “Tegnap egy sikeres, színvonalas rendezést láthattunk egy olyan sportcsarnokban, ami felújításra szorul” - fogalmazott az alpolgármester. Hangsúlyozta, milyen jó lesz, amikor lesz egy olyan csarnok, ahol fogadhatjuk a csapatokat, válogatottakat.

Szarvas Péter (Független) polgármester azt javasolta, hogy aki hazai autópályaépítésről érdeklődik, az az M6-os építésére is keressen rá az interneten.

Nagy Ferenc (Független) alpolgármester szerint is fontos az üzemeltetés, biztos, hogy sokba fog kerülni, de fejlődés nélkül nincs előrelépés. “Valószínűleg több lesz, mint amit elsőre terveztünk de reméljük, hogy zöld lámpát kap a tervezés és akkor tisztábban látunk majd.” - vélte az alpolgármester.

Kaposi László (DK) Kiss Tiborhoz kapcsolódva kiemelte, vitathatatlan a sport jótékony hatása, támogatja a sport iránti fejlesztéseket. “Tény, hogy sokba fog kerülni az üzemeltetés, de lassan átesünk a ló túloldalára a sport támogatását illetően. Az lesz a vége, hogy sokkal több lesz, mint terveztük, miközben bizonyos összegek eltűnnek, és elvesztik a közpénz jellegét.” - jegyezte meg a képviselő.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester szerint annál nincs jobb, mint ha az ifjúságba fektetünk, sportolásra költünk, mint hogy rosszabb dolgokkal töltsék a szabadidejüket. Az, hogy visszavonta a párt az olimpia ellenes aláírásgyűjtést, örömmel fogadta.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, a WHO-nak és egészséggel foglalkozó szervezeteknek is mániája a sport, mert Európa eltunyult, ez nem csak Orbán Viktor mániája, hanem minden józan eszű embernek. A frakcióvezető Miklós Attilának válaszolva elmondta, a kormány nem követ, hanem zöldséget és húst tesz a levesbe, ráadásul csak három olyan olimpia volt, ami nem volt pozitív mérlegű. Visszautalt arra, hogy miért nem az Árpád fürdőben épül a sportuszoda, a javaslatot Hanó Miklós alpolgármester terjesztette elő, kérdése az, hogy milyen stádiumban van ez az ügy.

Wittmann László osztályvezető úgy válaszolt, az ügy napirenden van, az illetékes minisztériumnál van a támogatásról szóló okirat, ezután indulhat el a vizsgálat az érintett témában.

Szarvas Péter (Független) megerősítette: a fejlesztésben első körben a Gyulai utat támogatták, de valóban ennek a mérlegeléséhez hozzá kell fogni. Sportszakmai és turisztikai szempontból is jobb lehet a Gyulai út, de ezzel foglalkozni kell.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint, ha kiajánlások nincsenek, akkor ezek a beruházások saját erőből nem valósulnak meg. A fürdőt a csabaiak használják, de arra igény van, hogy a versenysportot és a szabadidősportot szét kell választani. A költségeket nézve megjegyezte, az Árpád fürdőnél már sok feltétel adott. Az alpolgármester megerősítette, kellenének olyan beruházások, amelyek a város érdekét szolgálják, a hűtőház esetében is fontos, hogy a városnak is legyen benne szerepe és legyen nyeresége. Példa lehet Gyula városa és a húskombinát, a település 500 milliós bevétellel számolhat. Véleménye szerint szükség van a Modern Város Programra, utána arra kell figyelni, hogy ezeket hatékonyan üzemeltesse az önkormányzat.

Szarvas Péter (Független) Miklós Attila figyelmébe ajánlotta, hogy január 30-án a miniszterelnök Botka Lászlóhoz látogat Szegedre és ott látható lesz, hogy nem kőleves ez a program, hanem reális fejlesztési terv, minden érintett város előnyét fogja élvezni.

Kaposi László (DK) nem vitatja a miniszterelnök sportmániáját, de ehhez járult egy kis kleptománia is. Hozzátette, támogatja a grémium a sportot, neki is kötelessége támogatni az ügyet minden formában, az a cél, hogy kevesebbet kelljen egészségügyre költeni. A fürdővel kapcsolatban megjegyezte: nagyobbak a tervek, mint az igények.

Miklós Attila (Független) a vízfelületekkel kapcsolatban megjegyezte, már többször rávilágított, hogy érdemes áttekinteni a város többi vízfelületeinek fejlesztését, összetett programmal tárgyalni ezt a területet, ami az üzemeltetést is segíti.

A polgármester megerősítette, a fejlesztésnek köszönhetően mindenkinek megfelelő óraszámban lesz lehetősége a sportolásra

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) abban egyetértett, hogy szükség van a vízfelület növelésére. Az a kérdése, hogy a Modern Városok Programban van-e lehetőség arra, hogy a városnak ítélt keretösszegbe beleillesszék az Árpád fürdő felújítását.

Szarvas Péter (Független) elmondta, a Miniszterelnökség is megerősítette, csak arra költhető az összeg, ami a megállapodásban benne van. A városvezető hozzátette, más forrásért el lehet indulni, az Árpád fürdővel kapcsolatban fel lehet ezt vállalni, lehet külső forrást igényelni, hiszen még év eleje van. A polgármester hozzátette, már az is szóba került, hogy az atlétikai, valamint a torna klub is dolgozzon ki egy infrastruktúrafejlesztési tervet. Megjegyezte, a fürdő rendbetétele, zöld felületek kezelése legyen a vagyonkezelőé, vizsgálják meg, de a Modern Városok Programba nem valószínű, hogy ez belefér.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) Kaposi László felé jelezte, hogy az utóbbi két évben nagyon sok hozzászólása Orbán Viktor gyalázására irányul. Hozzátette, az nem szolgálja a város fejlődését, ha egymás pártelnökét szidják, ők sem teszik ezt.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) elmondta, ő hisz a csodákban, előttünk áll a hazai úszó vb, idén másképp tekintenek a sportágra, most kell ütni a vasat, hátha sikerül kiharcolni a felújítást.

Szarvas Péter (Független) a kidolgozott anyagokban bízik, indítványozta Kutyaj Pál javaslatára dolgozzanak ki egy tervet az Árpád fürdő felújítására, erre felkérnénk a városfejlesztést, a város építészét.

Ezt egyhangúlag megszavazta a grémium.

Kaposi László (DK) azt mondta, nem Obán Viktort szidalmazta, hiszen a kleptománia egy diagnózis, ez nem szidalmazás, éppen, hogy inkább mentegette.

Fülöp Csaba (MSZP) kiemelte, megnéztek több létesítményt az országban, hasznos üzemeltetési terveket láttak. Kérdésében a reális munkakezdésről érdeklődött, mert a TAO-pályázatok beadására április 30 a határidő, így fontos, hogy az egyesületek olyan elemre pályázzanak, ami nem fér bele ebbe 630 milliós keretbe. Hozzáfűzte, a TAO 2-ben létesítmény üzemeltetésére is lehet majd pályázatot benyújtani.

A polgármester elmondta, a fejlesztés modulonkénti tervezése megtörtént, majdnem minden egyes pontja rendbe végleges, a támogatói nyilatkozat aláírása bármelyik nap megtörténhet. Szeretnénk 2017-ben a felújítást elvégezni, főként nyáron, amikor az Előre NKSE és a BRSE szünetet tart, akkor lehet a munkálatok nagy részét elvégezni.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő Fülöp Csabához csatlakozva ráerősített arra, hogy be kellene vonni az egyesületeket, hogy miként járulhatnak hozzá a költségek csökkentéséhez. A KIOS bizottság elnöke szerint ezért lett volna jó a bizottság bevonása.

Szarvas Péter (Független) szerint nincsenek elkésve a sportinfrastruktúrát illetően, a bizottság még segítheti a megvalósítást az anyagok vizsgálatával, ehhez minden segítséget megadnak.

Az előterjesztést tizenhat igennel és egy tartózkodással elfogadta a testület.

 

 

Nyilvános árverésen egy Északi ipartelepi ingatlan

Vételi ajánlat érkezett egy Balassa utcában található ingatlanra, az ajánlatot benyújtó társaság saját tulajdonú telephelyet - központi irodaházat és raktárt - szeretne kialakítani. Ez az ingatlan korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozik, elidegenítése a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A vonatkozó jogszabályok alapján az előterjesztő azt javasolja, az ingatlant nyilvános árverés útján értékesítsék. A kikiáltási ár 21 080 500 forint+áfa.

Szarvas Péter (Független) Kocziha Tünde korábbi kérésére reagálva elmondta: raktárbázis megépítése céljából kereste meg a cég az önkormányzatot, de itt sem tudni, ki veszi meg az ingatlant, hiszen azt elárverezik.

17 igennel fogadták el a javaslatot.

Nyilvános pályázaton egy Balassa utcai ingatlan

Egy másik Balassa utcai ingatlant is megvenne egy társaság, pályázati forrásból alakítanák itt ki telephelyüket. A felhívás már megjelent, ezért a cégnek mihamarabb szüksége lenne minimum egy bérleti szerződésre, a vásárlást adásvételi szerződéssel vállalnák.  Ez az ingatlan korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozik, elidegenítése a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A vonatkozó jogszabályok értelmében az előterjesztő nyilvános pályázat kiírását javasolja az ingatlan értékesítésére.

Az ismeretek szerint heggesztőipari vállalkozás venné meg a telket, a polgármester szerint jól illene a városban zajló lakatosipari tevékenységek közé. 17 igennel fogadták el az előterjesztést.

Új nyílászárókat kap a Városháza

A Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma nyílt pályázati felhívást hirdetett műemléki, régészeti célok megvalósítására. A pályázatot 3 témakörben lehet benyújtani, melyek közül az egyik a műemléképületek állagmegóvása, felújítása. Az igényelhető támogatás összege legfeljebb 13 millió forint lehet, 50 százalékos önerő mellett. A felújítást 2018. december 31-ig kell befejezni. Az előterjesztés elfogadásával az önkormányzat a Városháza még felújításra váró külső homlokzati nyílászáróinak cseréjére fordítaná az összeget. A kiviteli tervek alapján az érintett épületrész felújítása 22 millió forintba kerülne.

Egyhangúlag fogadták el az előterjesztést.

Paktum

A Békés Megyei Önkormányzat, a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. konzorciuma a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pályázott a TOP-5.1.1-15 kódszámú felhívására - a projekt részleteiről itt írtunk bővebben. A pályázat nyert, így 1556 hátrányos helyzetű álláskereső vehet részt a következő években munkaerő-piaci programokban.  A felhívás célja, hogy a megyei önkormányzatok vezetésével a megyében működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. 2016. december 16-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Önkormányzat, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást kötött, amellyel létrehozta a Békés Megyei Foglalkoztatási Paktumot. A közgyűlés korábban már döntött arról, hogy a békéscsabai, járási szintű paktum polgári jogi társaság formájában működjön, most azt javasolják, a megyei paktumnak is ez legyen a formája.

Egyhangúlag fogadták el az előterjesztést.

 

 

Foglalkoztatási stratégia

Az önkormányzat a Békés Megyei Kormányhivatallal együtt sikeres pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 6.8.2-15. kódszámú "Helyi Foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területen és város térségében” tárgyú pályázati felhívásra. Így a város 1.1 milliárd forintos támogatásban részesült, a támogatási szerződést a felek aláírták. A pályázati felhívás célja, hogy a megyei jogú város vagy annak vonzáskörzetében létrejövő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amelyek segítségével - a kialakított stratégia mentén - képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják.

Az önkormányzat és a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Foglalkoztatási Paktum elnevezéssel foglalkoztatási partnerséget hozott létre. A Paktum projekt részeként Foglalkoztatási Stratégiát alkottak/alkotnak. A járás településeinek önkormányzatai partnerségi tagként vonják be.

A most elfogadott Stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére a várostérségében, különösen a Békéscsabai járás területén a foglalkoztatás színvonalának növelése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A Stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a Foglalkoztatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktummenedzsment szervezet feladata lesz.

Takács Péter (LMP) megjegyezte: az előbb egy óriási összegről szavaztak, ebből csak 1 milliárdot tesz ki az az összeg, amit a békéscsabai járás használhat fel. A negatív demográfiai statsisztikák ismertetése mellett megjegyezte, 2020 után zárul a szóban forgó pályázat, a kérdés az, hogy előreláthatólag mennyi embert tudnak munkához segíteni?

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője arról tájékoztatott, hogy két külön paktumról van szó, hiszen van egy megyei és egy békéscsabai járást felölelő paktum. A kettő nem lehet területi átfedésben. A kormányhivatal a szakmai közreműködő, 756 fő az indikátor, nem feltétlenül kell mindannyiuknak állásba állniuk. 336 főnek azonban állással kell rendelkeznie, de nincs előírva, mennyi idő alatt kell munkába állnia, 215 főnek azonban 6 hónapon belül kell álláshoz jutnia.

dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a kormány célja a határok védelme mellett a munkahelyek biztosítása. A képviselő szerint aggodalomra ad okot a helyi felsőoktatási helyzet, sok szakmára pedig nem tudnak osztályt beindítani a békéscsabai középfokú intézményekben, mert nem jelentkeznek elegen. A legnagyobb gond véleménysze szerint a szakmunkás-hiány, amire oda kell figyelni. Örül az előterjesztésnek, mert támogatja a munkához jutást.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra emlékeztet, hogy uniós forrásra alapul a pályázat. A tanácsnok azt is közölte: olyan hátrányos helyzetű csoportokról van szó, akiket célszerű segíteni abban, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A nagyvállalatok tervezik a következő időszakban új emberek felvételét, Békéscsabán is megjelent egyfajta munkaerőhiány. Például az idősebb generációt, GYED-ről, GYES-ről visszatérőket, a roma származásúakat is segítené ez a program.

Kocziha Tünde (Jobbik) aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy csak 215 ember elhelyezkedését lehet garantálni, és nem tudni, hány személyt lehet hozzásegíteni a munkavállaláshoz, mint fogalmazott, arányaiban véve túl sok a pályázatban elkölthető összeg, amit a célra fordítanak. A képviselő szerint voltak korábban olyan foglalkozások más hasonló programban, amik nem a munkábaállást segítették, ilyenek voltak a táncórák, a lovaglás, amiről a városban lehetett hallani, nem akarja, hogy itt is ez történjen, ezért nem támogatja az előterjesztés elfogadását.

Takács Péter (LMP) szerint ez a képzés nem olyan lesz, mint az volt, a luxusképzéseket annak idején ő jelezte először Vantara Gyula, korábbi polgármesternek. A képviselő ugyanakkor nem lát javulást az oktatás és egészségügyi területen – reagált Kerekesnek. Alapos az anyag, de ha ehhez képest nem sikerül 760 embert tartósan visszajutattni a munkaerőpiacra, akkor nem kellene ennyi pénzt költeni a célra - zárta sorait a politikus.

Segédmunkástól a diplomásokig van probléma azzal, hogy nincs alkalmas munkaerő. A projektnek abban is van felelőssége, hogy a megfelelő helyre juttassa ezeket az embereket. Folyamatosan figyelni kell az eseményeket – jegyezte meg Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP).

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztet, hogy 20 százalékkal nőtt tavaly a BSZC-hez beiskolázottak száma, tehát van lehetőség a szakképzésben. Az állam is biztosítja a lehetőséget a leszakadó rétegeknek, de az, hogy ezt milyen szinten sikerül megvalósítani, az nem a projekttől, hanem az emberek hozzáállásától függ - fogalmazott az oktatási ügyekért felelős alpolgármester.

Kaposi László (DK) szerint is nagy felelősség ennyi pénzzel bánni, utólag látszik majd, mennyi pénzt költöttek, de a projekt jó.

15 igen, két tartózkodás ellenében fogadták el a javaslatot.

 

 

Ismét napirenden a felsőoktatás

Az előző közgyűlésen már téma volt a békéscsabai felsőoktatás helyzete, akkor elhúzódó vitát generált a téma, erről részletesebben decemberi tudósításunkban olvashat.

Nem csak a városatyákat foglalkoztatja a kérdés, a Modern Városok Program (MVP) Békéscsabára vonatkozó keretmegállapodásában is rögzített, hogy foglalkozni kell a helyi felsőoktatás további fejlesztésével és megújításával. Ennek érdekében munkacsoport alakult, amely vizsgálni kezdte a helyzetet - a munkacsoport vezetőjével készült cikkünket ide kattintva találja.

Az előző közgyűlésen elhangzottakról a határozat értelmében a polgármester levélben tájékoztatta a Szent István Egyetem (SZIE) rektorát, ám erre hivatalos válasz eddig nem érkezett.

A SZIE 2016 december 22-én az előző félévhez hasonlóan meghirdette azokat az alapszakokat, amelyek a békéscsabai campuson 2017 szeptemberében indulnak. A képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni.

Hogy milyen lépések történtek a decemberi közgyűlés óta? Január 4-én Kiss Tibor alpolgármester, a felsőoktatási helyzettel foglalkozó MVP munkacsoport vezetője ülést hívott össze annak érdekében, hogy az érintett felek tájékoztatást adjanak az eddigi információkról, meghatározzák az új fejlesztési irányokat, valamint döntsenek arról, kiket lehetne bevonni az együttműködésbe. Ezen felül állást foglaltak arról, hogy az önkormányzat a 2017-es költségvetésében önálló előirányzatként 25 millió forintot különítsen el, ennek felhasználásáról a szakmai folyamatok alakulásának függvényében, év közben dönthetnek majd. Cél az is, hogy Békéscsaba polgármestere kezdeményezzen kapcsolatfelvételt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Óbudai Egyetem mellett más felsőoktatási intézményekkel a békéscsabai felsőoktatás biztosításáért, illetve szükség szerint vonjanak be a munkába felsőoktatási-tanügyigazgatási területen szakmai tapasztalattal rendelkező szakértőt.

Január 10-én Szarvas Péter Szegeden egyeztetett az SZTE-vel, ennek folytatása január 23-án volt Békéscsabán. Az önkormányzat szociálpolitikai osztályának koordinálásával a szakemberek átnézték az önkormányzat nyújtotta felsőoktatási támogatási rendszert, ezalapján azok lesznek jogosultak egyes támogatásokra, akik az érettségi megszerzésétől számított legfeljebb két éven belül a békéscsabai felsőoktatási intézményben költségtérítéses hallgatói jogviszonyt létesít. Így költségtérítési díj-támogatásként egyszeri, 100 ezer forintos támogatást lehet kapni a jogviszony igazolás bemutatását követően.

Örülni kell és meg kell köszönni az egyetemnek azt, hogy a szeptemberi félévre meghirdették a képzéseket - vélte Szarvas Péter (Független). Ahhoz, hogy stabilan menedzseljék a békéscsabai campust, meg kell újítani a képzési struktúrát. Decemberben fontos döntéseket hoztak - emlékeztetett a polgármester, hozzátéve: Kiss Tiborral együtt próbálják összefésülni a szálakat, de azzal nem teljes mértékben elégedett, hogy milyen marketingtevékenységet végzett a SZIE a képzéseinek reklámozására. A campus dolgozói személyesen járják a megye iskoláit azért, hogy megismertessék a diákokat a képzésekkel, ám a polgármester hiányolja a médiamegjelenéseket. Az MVP munkacsoport hamarosan ülésezik, más céljuk nem is lehet, mint az, hogy biztosítsák helyben a felsőoktatási képzés meglétét, és az, hogy amennyiben a SZIE nem vállalja a fenntartást, új fenntartót találjanak.

Jó az irány, eddig is ezt szorgalmazták, legyen Békéscsabán felsőoktatás, ami kielégíti a helyi igényeket, együtt kell működnie a gazdasági szereplőknek, az önkormányzatnak és a felsőoktatási intézményeknek, és keresni kell az új fenntartót. A tanulmányokról továbbra sincs információ, a SZIE-vel való viszonyt rendezni kellene minél hamarabb - szögezte le Miklós Attila (MSZP).

Takács Péter (DK) arra kérdez rá, miért nem készült írásbeli tájékoztató a Szegedi Tudományegyetemmel folytatott tárgyalásról? Várja a szóbeli tájékoztatást.

Két tárgyalási forduló is volt januárban az SZTE-vel, a soron következő munkacsoport ülésen az EMMI, a Miniszterelnökség és az NGM is részt vesz, a SZIE-vel. A gödöllői egyetemnek világosan el kell mondania, meddig akar fenntartó lenni, a nyár elejéig kell lefolytatni az új fenntartóval a tárgyalásokat, mert legalább fél év, míg állami szinten lezajlanak a folyamatok.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy az SZTE felsőfokú közösségi intézményt hozna létre Békéscsabán, vagyis felsőfokú szakképzéseket indítanának, 7-8 szakon. A rendszer működtetését a városnak kellene vállalnia, de nem a pénzügyi részét, hiszen azt az állam állja. A cél az, hogy fenntartót találjanak a helyi campusnak, és legyen alapképzés Békéscsabán - szögezte le az alpolgármester. A műszaki képzés nagy elvárás az állam részéről is, a középfokú bázis megvan, a felsőfokút kell biztosítani. Gépész-mérnöki, illetve egy informatikai képzés elindítása a terv, a nyomdászképzésben már nagy előrelépés történt a képzőközpont létrehozásával az MVP-ben. Az Óbudai Egyetemmel már folytak tárgyalások, arról is egyeztettek már, hogy jöjjön ide jöhetne az egyik képzésük. A SZIE nem gonoszságból tette tönkre a helyi felsőoktatást, évekkel ezelőtt a regnáló kormányzat rájuk erőltetett egy PPP rendszert, amit azóta képtelenek kigazdálkodni. Csökkent a hallgatói létszám is, a campus infrastruktúrájának kihasználtsága csupán 20 százalék. 2018-ban az előzetes szóbeli tájékoztatás szerint a SZIE már nem kíván szakokat meghirdetni. Jelenleg csak az MVP az, ami feljogosítja az önkormányzatot arra, hogy tárgyalásokat folytasson az ügyben, hiszen az egyetemek autonómiát élveznek.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint úgy tűnik az előterjesztésből, hogy levegőhöz jutott a békéscsabai felsőoktatás, a Fidesz-frakció teljes mellszélességgel az ügy mellett áll. A 25 milliós támogatást mindenki elfogadta. A helyi oktatók mindent megtesznek azért, hogy a képzés megmaradjon, az, hogy nincsenek hirdetések, az nem a helyi, hanem a gödöllői egyetemi központ felelőssége. Az előterjesztésben is szereplő támogatási rendszer finomhangolásra szorul, de lényeges elem.

Sok családban az az akadálya a gyermek felsőfokú tanulmányainak, hogy nincs elég pénz a családi kasszában. Aki pedig magas pontszámot ér el a felvételinél, nem feltétlenül a békéscsabai egyetemet választja. Éppen ezért nagy segítség lehet ez a fajta támogatás - vélte a polgármester, hozzátéve: ott a Békéscsaba Hazavár ösztöndíj-rendszer, amire bárki pályázhat.

Mindenképp az első félévben kell döntésre jutni, hogy a következő beiskolázásra már új fenntartó legyen - közölte Miklós Attila (MSZP). A PPP terhekről más következtetésre jutnának, de a probléma nem tegnap kezdődött, korábban nem fordítottak elég hangsúlyt a kérdésre. Ez a múlt, most az a cél, hogy erős felsőoktatásunk legyen - fogalamzott a képviselő.

Takács Péter (LMP) szerint ha az önkormányzat talál új fenntartót, akkor a szakminisztériumok tudnának segíteni abban, hogy minél könnyebben menjen az átadás-átvétel. A szegedi tárgyalásokra úgy reagált: az önkormányzat valóban konzorciumi partner volt az SZTE-vel, de párhuzamosan ment a kettő a SZIE tanulmányainak elkészítésével. “Ez az út az, amire nem szabad rálépnünk, mert a város nem tud fenntartani egy közösségi főiskolát.”

Kaposi László (DK) azt mondta, máshol is csökkent a hallgatói létszám, például Szarvason is. A térségből már 10 éve folyik a népesség elvándorlása - ha a főiskola akarna, tudna marketing tevékenységet folytatni, de nem törekszenek rá véleménye szerint. A fenntartóváltással az a baja, hogy a PPP bedöntötte a fenntartót, de kérdés, melyik fogja bírni ezeket a terheket. Majd jön az egyház, mint fenntartó, így megoldható lenne a probléma.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) olyan híreket is hallott, hogy több 100 négyzetméteres házat építetett, de ilyen nem történt - ne üljön fel az álhíreknek - mondta Kaposinak. Az MVP munkacsoport előző ülésére meghívták a Békéscsabai Médiacentrum ügyvezetőjét, Opauszki Zoltánt, illetve Futó Zoltán megbízott dékánt, ott elhangzott, a SZIE bizalommal fordulhat a médiacentrumhoz, információk szerint az egyetem ma reggel tette meg ezt a lépést. Vannak hiányosságok az együttműködésben. 4 hónapja kérnek egy olyan anyagot az egyetemtől, aminek az elkészítésében konzorciumi partner volt az önkormányzat, de nem kapják meg - ez is mutatja, mennyire “jó” az együttműködés.

Fülöp Csaba (MSZP) azt kérdezte, hogy a 25 millió forint terhére, vagy külön forrásból biztosítanák a tanulmányi hozzájárulást, és erre pályázni lehet-e? Hány embert érinthet majd?

A hivatal munkatársai dolgozzák majd ki a feltételrendszert, és a 25 millió forintos támogatáson felül kerül bevezetésre - tájékoztatott Szarvas Péter (Független).

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) arra kérdezett rá, valóban van-e egyházi fenntartói érdeklődés? A polgármester úgy reagált, erről nem tud.

Kaposi László (DK) szerint a KDNP néven futó egyházról van szó, ami úgy létezik, mint egy párt, az ő kezükben van az oktatás.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a támogatási rendszer módosítására tesz javaslatot, amit elfogadott a grémium.

Az előterjesztést 17 igennel fogadták el.

 

Változik a sporttámogatás

A 2016-ban elfogadott sporttámogatási rendszer több új elemet is tartalmazott, amelynek nem mindegyike váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A javaslatban megfogalmazott módosítás lehetőséget biztosítanak a legmagasabb szintű munka elismerésére, a nemzetközi kupákban szereplő sportszervezetek, valamint a világversenyeken induló, és ott kimagasló teljesítményt nyújtó sportolóink támogatására. A dokumentum kitér arra, hogy az úgynevezett látványsportokat képviselő szervezetek, mint a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt, a Békéscsabai Előre NKSE és a Békéscsabai Röplabda SE tagjait a város egyedi döntés alapján, az eredményességgel összhangban támogassa. A finanszírozás mértékét a szakbizottság határozza meg. Ugyanakkor azonos osztályban szereplő csapatok támogatása, azonos mértékű kell, hogy legyen. A csapatsportágak esetében ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az adott sportszervezet tárgyévi alaptámogatásának 20 százaléka, az egyéni sportágaknál a sportbizottság pontérték táblázat alapján határoz. Egy évben maximum 10 élsportoló kaphat támogatást, akik közül legalább egynek parasportolónak kell lennie.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP), a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke elmondta, 2016-ban elfogadták a sportkoncepciót, de folyamatosan nyomon kell követni a változásokat. Két évet veszünk figyelembe ennél a számításnál, ha esetleg sérülés jön közbe, akkor ez ne befolyásolja a támogatást.

Takács Péter (LMP) felidézte, 2006 előtt olyan koncepció működött, ami az eredményességen, nézőszámon múlt. A bizottsági ülésen is szóba kerültek a TAO-pénzek, Kiss Tibor alpolgármester arról érdeklődött, hogy miként lehetne kompenzálni a TAO-s egyesületek előnyét.

Szarvas Péter (Független) szerint indokolt a különbség a csapat– és egyéni sportágak között, hiszen a csapatok mérkőzései iránt nagyobb az érdeklődés. A labdarúgás nézettsége hullámzó, a női kézin 800-1200 között van, a Győr és a Fradi látogatásakor ez magasabb, míg a röplabdán is hasonló, így ezeknek támogatása fontos kérdés. A városvezető szerint az egyéni sportágakról is szót kell ejteni, hiszen az atléták, a kick-boxosok, a tornászok is kiválóan szerepeltek, így kiemelt figyelmet kell fordítani rájuk is.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester válaszában elmondta, ha az atlétákat nézőszám alapján kéne támogatni, nagy gondban lennének. Hozzátette, az egyéni sportágakban kiemelkedő teljesítményt nyújtókat segítik, itt a fiatalokat is bevesszük, hiszen az utánpótlásban is sokan remekelnek, ráadásul Universiade, Ifjúsági Olimpia, több utánpótlás világverseny is lesz idén. A TAO-t illetően még lesznek változások a sportkoncepcióban - tette hozzá az alpolgármester - így újra át kell gondolni, mert az önkormányzatnak nem szabad kivonulni a sport támogatása mellől.

Takács Péter (LMP) támogatja majd az előterjesztést, ugyanakkor hozzáteszi, aki a kedvezményben részesül, az előnyben van a többiekkel szemben, így ennek függvényében majd át kell értékelni a rendszert.

A testület 17 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

 

Közművelődési megállapodások

Békéscsaba városa a közművelődési intézmények által el nem látható, valamint speciális közművelődési feladatok végrehajtására közművelődési megállapodást köthet.

Az önkormányzat jóváhagyja egyes helyi szervezetekkel, intézményekkel történő közművelődési megállapodások megkötését a 2017. évre vonatkozóan, amelyre a forrást a Kulturális előirányzatból biztosítja.

Ezen felül további szervezetekkel köt, anyagi támogatás nélküli, közművelődési megállapodást a megkötéstől számított 1 év időtartamra. A Közgyűlés a megállapodások megkötésére Szarvas Peter polgármestert hatalmazza fel.

Szarvas Péter polgármester előterjesztőként befogadta a módosító javaslatot.

Kiss Tibor alpolgármester tolmácsolta az önkormányzat köszönetét a Csabagyöngye Kulturális Központnak, az intézmény ugyanis rangos elismerést vehetett át.

A testület egyhangúlag,17 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

Pályázatot írnak ki a Napsugár Bábszínház igazgatói posztjára

Az önkormányzat 2017. október 11-ig bízta meg Lenkefi Zoltánt a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatásával, ezért most ismét pályázatot hirdet a poszt betöltésére. A benyújtás határideje a közzétételtől számított harmincadik nap. A jelentkezőket szakmai bizottság értékeli majd, melynek tagjai a színházművészeti bizottság négy delegáltja, a miniszter, a Napsugár Bábszínház közalkalmazotti tanácsának, a reprezentatív szakszervezetnek, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője. A munkakör betöltéséről a testület a következő közgyűlésen dönt.

A közgyűlés 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

Tovább bővítenék a hajléktalanszállót, éjjeli menedék is lenne

A hajléktalanok ellátását Békéscsabán idén január 1-től az önkormányzati fenntartású Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ biztosítja. Az intézményben 30 férőhelyes átmeneti ellátás, 20 férőhelyes nappali ellátás és utcai szociális munka zajlik. Ezen felül az önkormányzat kötelező feladata lenne az éjjeli menedékhely biztosítása is, ám ez jelenleg nem biztosított a városban. A családsegítő szolgálat az átmeneti szállásra egyébként ideiglenes hatályú szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzéssel rendelkezett 2016 december 31-ig.

Az elmúlt hónapokban a közgyűlés többször is tárgyalt a hajléktalanellátásról (17 férőhelyre nyújtották be a szolgáltatói nyilvántartásba a határozatlan idejű bejegyzéshez; lakókonténereket telepítettek a Gyár utcai hajléktalanszállónál 26 millió forintból; megkezdődött a vizesblokkok felújítása). A közgyűlési határozatnak megfelelően a családsegítő kérelmet nyújtott be, hogy az átmeneti szállás 30 férőhelyére vonatkozó ideiglenes hatályú bejegyzés 2018 december 31-ig szóljon - ezt meg is kapták. Ennek ellenére az éjjeli menedékhely problémáját meg kell oldani - egy tavaly hozott határozat értelmében a jegyző vizsgálta kérdéskört.

A városatyák most arról döntenek, hogy az éjjeli menedékhelyet a hajléktalan ellátás jelenlegi telephelyén, a Gyár utca 16 szám alatt kell kialakítani a jelenlegi nappali és átmeneti ellátásra szolgáló épületben, 17 férőhellyel; újabb lakókonténereket szereznek be, hogy a nők átmeneti ellátása is biztosított legyen; a jelenlegi irodaépületben orvosi szobát és betegszobát alakítanak ki, illetve az ellátások adminisztratív feladatait irodakonténer beszerzésével és telepítésével biztosítják.

A testület egyhangúlag, 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

 

 

Több gyermekkel foglalkozna a helyi Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó

2004 óta segíti a lakosság mentálhigiénés állapotának javítását a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó. Eleinte heti 30 pszichiátriai órában, majd 2010-től további heti 30 klinikai szakpszichológiai órában folyik a járóbeteg-szakellátás. A betegforgalmi adatok és a lakosság mentálhigiénés állapotának romlása miatt (a helyi szakellátásban egyénként ellátatlan) gyermekpszichiátriai tevékenység fejlesztése indokolt – írja az előterjesztés.

A statisztikákból kiderül, hogy az utóbbi öt évben 16 518 esetben látták el a lakosságot (8868 pszichiátriai és 7650 klinikai pszichológusi ellátást regisztráltak). 2016 áprilisában az intézmény várólistáján több mint 50, 18 év alatti gyermek szerepelt. Ha tehát idén januárban regisztrál valaki egy 18 év alatti gyermeket, akkor leghamarabb áprilisra tudnak neki időpontot adni (felnőtteknél nagyjából három hét a várakozási idő). A Tanácsadónál új szakellátó szervezeti egységként, heti 30 óraszámmal gyermekpszichiátriai szakrendelés kialakítását tervezi a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény, amelyet a fenntartó engedélyével az OEP-nél kell kezdeményezni.

A testület egyhangúlag, 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

Újabb döntés a DAREH-ről

A decemberi közgyűlésen a képviselők kérték, hogy a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) által küldött módosított feladat-ellátási szerződés a januári ülésen az előterjesztések között szerepeljen.  A szakmai vizsgálatban megállapították, hogy a benyújtott irat a decemberi közgyűlésen elhangzott javaslatok szerint kiegészítésre szorul. Így a módosított dokumentum tartalmazza, hogy a zavartalan hulladékgazdálkodás érdekében a társulás a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel alvállalkozói szerződést köt.

12 igen, 4 tartózkodással fogadták el a határozati javaslatot.

Beszámolnak a DAREH taggyűlésről

Taggyűlést tartott december 14-én a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH), ahol elfogadták a 2017-es belső ellenőrzési tervet és a 2017-2020 közötti stratégiai ellenőrzési tervet, egy KEHOP pályázat műszaki tartalmát, és szóbeli tájékoztató hangzott el a társulás és a DAREH Bázis NZrt. aktuális helyzetéről. Siket Tibor, az igazgatóság elnöke tájékoztatta a tagtelepüléseket arról, hogy beszerezték a szükséges az engedélyeket és a minősítési engedélyt, így elindult a hulladékszállítás 2017 január 1-én azoknál a településeknél, amelyek azt igényelték.

13 igen, 4 tartózkodás ellenében elfogadták az előterjesztést.

Beszámol a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.

Az önkormányzat 2014. december 16-án kötött hulladékgazdálkodási szerződést a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel. Ez alapján a társaság minden év május 31-ig köteles beszámolót, január 15-ig pedig részbeszámolót készíteni az elmúlt évről. A dokumentumból is látszik, hogy a társaságot a lakossági szemétszállítás bevétele csak 2016. március 31-ig illette meg, az ezt követő időszakra már az NHKV Zrt-é lett a díjbevétel. Ugyanakkor a helyi társaság a hátralévő időszakra (2016. április 1. – december 31. között) bérszámlázási szerződést kötött a Zrt-vel.  A szelektív hulladék értékesítésből származó bevétel pedig június 30-ig illette meg a társaságot.

Tavaly alig több mint 24 ezer lakásban vették igénybe a közszolgáltatást, annak szüneteltetését pedig 1270 lakásban kérték. Az önköltség jelentős része a TAPPE Kft-nek járó szolgáltatási díj és a hulladékártalmatlanítási díj volt.

A korábbi évekhez képest emelte a költségeket, hogy a családi házas övezetben tavaly vezették be a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, illetve a bérszámlázáshoz szükséges új szoftver beszerzése is plusz költséggel járt. A társaság az önkormányzattól 148 millió forintot működési támogatást kapott, amelyből 40 milliót vissza fog fizetni a városnak. Így várhatóan annyi nyeresége marad, ami fedezi majd a vállalt társasági adóját.

Miklós Attila (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság veszteséggel zárja a 2016-os évet, ami abból fakad, hogy a hulladékgazdálkodási nonprofit nem kapja meg a megfelelő ellentételezést az államtól. A lakosok nem egyszerre kapják a számlát - de mégis egymást követő napok vannak megjelölve a fizetési határidőnek - jegyezte meg a képviselő.

Takács Péter (LMP) arról beszélt, 148 millió forinttal támogatta a céget az önkormányzat, mennyi térül meg ebből? A FEB tagok tiszteletdíjakat kaptak, de erre veszteség esetén nem lenne mód.

Szarvas Péter (Független) azt jelezte, nyereséges lesz a társaság, így ennek nem lesz akadálya, de nem csak támogatást, hanem tagi kölcsönt is nyújtott az önkormányzat a cégnek. Várhatóan több mint 40 millió forintos nyereséggel zárnak majd.

Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a cég minden kölcsönt visszafizetett, egy kivételével, amit 2015 decemberében nyújtott az önkormányzat. Ezt várhatóan tavasszal fizeti vissza a társaság.

41 milliós eredményt tükröz a beszámoló, de ezt kölcsön visszafizetésére fordítják majd, így 1 millió forintos nyereség realizálható majd valójában - tájékoztatott Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) jelezte, 60 és 80 literes kukákra van lakossági igény. A rezsicsökkentéssel fagyasztotta be az állam a hulladékkezelés díját, nem piaci alapon működik a rendszer - jegyezte meg a tanácsnok. Míg az ártalmatlanítási díj a céget terheli, addig a hulladéklerakási díj nem. A kiadási oldal itt van elszámolva, a bevétel nem. A cég a rá kirótt terheket ellátja - nem a társaság hibája, hogy veszteséges. Mivel kötelező szolgáltatásról van szó, a városnak ki kell egészítenie az összegeket. A DAREH egyeztetések vége is az, hogy ne járjanak rosszul a lakosok. Baj az is, hogy nem indult még el a hulladékválogató.

Nagy Ferenc (Független) szerint is tervezett volt a veszteség, ami már több éve látszik. Három nagy költségelem van, ezek több mint 500 millió forintot tesznek ki. Az alpolgármester azt is megjegyezte: kellemetlen, hogy a lakosságnak egyszerre több számlát kell kifizetni, ugyanakor úgy véli, a DAREH további előnyöket hordoz, de mindez függ attól is, hogy milyen feltételeket fog ajánlani az NHKV Zrt.. Az árak nem emelkedtek, a szolgáltatás pedig nem a legjobb, de kielégítő. Ebben a negyedévben megkezdődhet a szelektív kukák kiosztása - zárta sorait az alpolgármester.

Kaposi László (DK) szerint félreérthető, ha azt mondják, hogy nekünk kell kifizetni, nem másoknak. Ez a város pénze, mások fizetik ki a nemfizetők költségeit - ennyi erővel azt is lehet vizsgálni, ez miért van.

A pénzügyi bizottság javaslatát 14 igen és három tartózkodás ellenében elfogadták.

88 millió forintot kér a DAKK a várostól

Mivel a városnak 2017. december 31-ig szóló szerződése van a Dél-alföldi Közlekedési Központtal (DAKK) a helyi járatos buszközlekedés biztosítására, a szolgáltató tájékoztatót küld az városnak a 2016-os önkormányzati ellentételezés mértékére, illetve ilyenkor igényli a várható veszteség megtérítését. A társaság 88,8 millió forintot kér 2016 második félévére. A szolgáltató azt is jelezte, hogy előreláthatólag a szerződés szerinti tevékenység 2016-os eredménye (az első 11 hónap adatai alapján) 15,8 millió forint lesz, ezzel együtt jelezték, hogy a szerződés értelmében élni kívánnak a többlet veszteségtérítés igénylésének lehetőségével. A 2015-ös beszámoló, és a 2016-os tervszám alapján a veszteség 27,6 millió forint lesz.

Miklós Attila (MSZP) megjegyezte, egy bizottsági ülésre és egy közgyűlésre sem jött el a DAKK vezérigazgatója. A képviselő nem szeretett volna párhuzamot húzni Vantara Gyula országgyűlési képviselővel, akit szintén több ülésre vártak az elmúlt időszakban.

Szarvas Péter polgármester elmondta, két tárgyalásra is nyitott volt a vezérigazgató, az egyikre Békéscsabán, a másikra a fővárosban, de nem tudott eleget tenni a közgyűlés meghívásának.

Takács Péter (LMP) Vantara Gyula országgyűlési képviselőtől érdeklődne, akitől a polgármestersége idején a buszközlekedéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekben folyamatosan azt a választ kapta, hogy „a csapataink harcban állnak”. Szarvas Péter polgármestert kérte fel, hogy adja át az üzenetet a képviselőnek.

A polgármester azt mondta, a jogszabályok azt mondják, hogy a veszteségeknek helyt kell adni, abban az esetben, ha a közgyűlés nem vitatja a költségeket.

Az előterjesztést 14 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta a testület.

 

 

Ki gondozza parkjainkat?

Az önkormányzat nyílt közbeszerzést folytatott Békéscsaba parkjainak, zöldfelületeinek fenntartási feladatainak ellátására. A József Attila lakótelep, Erzsébethely és a Széchenyi liget növényeinek gondozására végül a Csodakert Virágkötészeti Kft-t kérte fel a városvezetés. Azonban az eredményhirdetés után a Lián Kertészeti Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, így a szerződéskötést már nem kötöttek. Mivel télen is számos feladat terheli a várost, a parkgondozási munkák ellátásra a testület a Vagyonkezelő Zrt.-t bízza meg a jogorvoslati eljárás lefolytatásáig, illetve a szerződéskötésig - a város többi részének parkgondozása fedezethiány miatt nem megoldott. Ezért a korábban megállapított 52 millió forintos keretet 60 millió forintra emeli az önkormányzat, amelynek pénzügyi fedezetét a 2017. és a 2018. évi költségvetési rendeletben kell biztosítani.

A testület 17 igennel egyhangúlag fogadta el a javaslatot.

 

Új gazdasági társaság láthatja el a városüzemeltetési feladatokat

Az előterjesztés alapján Békéscsabán 2018. január 1-től a városüzemeltetési feladatokat a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. által vezetett törzsház keretében működő, újonnan alapítandó és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látná el. Ezért a város létrehoz egy munkacsoportot, amelynek feladata a városüzemeltetési feladatok átadásával kapcsolatos koordináló, szervező tevékenység hatékony ellátása, valamint a szükséges döntések közgyűlés elé történő terjesztése. A több lépésben a tervezett teljes feladatátadás 2020-ig kell, hogy megtörténjen.

Takács Péter (LMP) szerint a jelenlegi helyzetben nehéz gyors megoldást találni. A képviselő nehezen tudott olyan emléket felkutatni, ahol bármilyen probléma lett volna az elmúlt 20 évben, amióta képviselőként tevékenykedik. Kérdésében felvetette, hogy 2021-ben, amikor minden feladatot ellát ez a vállalat, akkor mennyi pénzt kell erre fordítani a városnak.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) válaszában elmondta: a koncepció egy tervet jelent, ha úgy dönt a testület, akkor lesznek pontos számok. Voltak lakossági felvetések, például nyáron a fűvel, elromlott játszótéri játékkal. Az eszközök beszerzésével felmerülő költségeket a megtakarításból lehet majd pótolni.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint addig költségei lehetnek a vállalatnak, amíg mindent nem szereztünk be, de 500 milliós tételnél egy 15-20 százalékos megtakarítás már jelentősnek számít. Rugalmasabb lenne ez a megoldás, miután eljutna a vállalat egy szintre, azután jönnének a megtakarítások, amit utána tudnánk másra fordítani.

Szarvas Péter (Független) szerint teljesen normális, hogy át kell gondolni bizonyos időszakonként azt, hogy miként működik a város. "A csabaiak érdekeit kell szem előtt tartani, nem vagyok az ügy átgondolása ellen, belső és külső szakértők bevonásával adott az évben, hogy megvizsgálják ezt a kérdést. Itt a vállalat alapításáról van szó, szerintem jobban meg kell fontolni. Orvosi hasonlatot hozva: nem a műtét után kell vizsgálni a beteget. A tevékenységek között vannak egyszerűbbek és nehezebbek is, egyik feladathoz fél ember kell, a másikhoz több, egyikhez nyáron, a másikhoz télen. Ezeket egy cég rugalmasabban tudná

FEL