Erdős Norbert: Hazánk a hagyományos libamáj-előállítás utolsó bástyája

2016. szeptember 11. 04:00 | Fekete Kata

A tenyésztési problémák és a magas költségek miatt Franciaországban már többnyire felhagytak a hízott libamáj előállításával, s a termelők fokozatosan térnek át a kacsamájra. Magyarország maradt a libamáj-előállítás utolsó bástyája - jelentette ki Erdős Norbert európai parlamenti képviselő a Pannon Fine Food Kft. megtekintését követően.

A fideszes politikus bejárta a volt orosházi baromfifeldolgozó üzem területén található feldolgozót. Az alig kétéves vállalkozás azt követően kezdte meg tevékenységét, hogy a Hungerit Zrt. - az állatvédők sok esetben indokolatlan támadásai miatt - felfüggeszttette a hízott máj előállítását.

Az üzem az egyik legújabb és legkorszerűbb víziszárnyas technológiával felszerelt feldolgozó. Több olyan technológiai elemet tartalmaz, mely Magyarországon egyedülálló, mint például egy magasnyomású tartósító-berendezés, vegyszermentes testhűtő közeg, állatjóléti elvárásoknak megfelelő beépített mellsimító, nyugtató. A cég kiterjedt vevőkörrel rendelkezik –  Japán, Kanada, Közel- ás Távol-Kelet –, s képes kielégíteni akár speciális igényeket is.

Az üzemlátogatást követően Nyeste Lajos ügyvezető kiemelte, hogy a termék-előállítás fejlesztése érdekében, a lúd esetében meg kell kezdeni a tényleges tenyésztői munkát. A Magyarországon fajtaként bejegyzett 25-26 fajta csak papíron létezik, az alapanyag termelés paraméterei bizonytalanok, így nagyon nehéz a termelés előrejelzése. Kutni József tulajdonos hozzátette, hogy a cégnél a valódi munkaerő hiánya is gondot okoz, szerinte a közmunkaprogramban juttatott jelenlegi összeg „elkényelmesíti” a foglalkoztatottakat, így nem akarnak visszatérni a valódi munka világába.

Erdős Norbert a hagyományos magyar ágazatnak, igazi hungarikumnak tekintendő hízott libamáj-előállítás versenyképessé tétele érdekében két célkitűzést fogalmazott meg. Egyrészt a lúd tenyésztőszervezetek között különbséget kellene tenni, mégpedig úgy, hogy a ténylegesen tenyésztő munkát végzőket - megfelelő feltételek megléte esetén - „nemesítő” tenyésztőszervezetnek kellene minősíteni és támogatásban részesíteni, és elválasztani az importtal vagy egyszerű szaporítással foglalkozó tenyésztőszervezetektől. Másrészt a jól működő közmunkaprogram finomhangolására lenne szükség, hogy a program csak egy első lépcsőfokot jelentsen a munkanélküliek számára, amely után a cél egy tartós munkaviszony létesítése lenne.

FEL