Biztonságos fűtőrendszerrel a szén-monoxid-mérgezés ellen

A hirtelen jött hidegben egyre több helyen indítják be a fűtést.

Bár a hivatalos fűtési szezon szeptember 15-én elkezdődött, egészen a múlt hétig a kitartó nyárias idő miatt nem sugároztak a radiátorok. Most viszont a hirtelen jött hidegben egyre több helyen indítják be a fűtést. Megfelelő karbantartással és körültekintő üzemeltetéssel lehetséges tragédiákat előzhetünk meg és még spórolhatunk is a fűtésszámlán.

A fűtési rendszer ellenőrzésével kiderülhetnek az apróbb hibák is, így nem akkor kell drága és hosszadalmas javításba kezdeni, amikor már nagyon is jól esne a meleg. A karbantartás növeli a kazánok, fűtőberendezések élettartamát is – amellett természetesen, hogy az alapvető biztonság is megkívánja ezt.

A fűtési szezon kezdetén könnyebb szembesülni vele, milyen veszélyes üzemről van szó – a tűzoltókat idén egyetlen hét alatt huszonegyszer riasztották kéménytűzhöz a Katasztrófavédelem közlése szerint. Szilárd anyagok vagy olaj égetésekor keletkező korom lerakódik a kémény falára, az egyre vastagabb réteg pedig leszűkíti a kémény belső kerületét, ami füstmérgezéshez vezethet, sőt, magas hő hatására akár meg is gyulladhat – hívták fel a figyelmet. Ha nem olyan anyaggal fűtenek, mint amilyen tüzelőanyag elégetésére az adott fűtőeszközt megtervezték, az jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetekhez is vezethet. Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot – így például lakkozott, festett, vagy nedves fát – égetnek.

Sajnos a fűtés beindítása a szén-monoxid-mérgezések megszaporodását is jelenti. A hivatalos adatok szerint évente 200-300 ilyen esetet jegyeznek fel, ezek közül 10-15 halálos áldozattal is jár. Már ez a szám is ijesztő, de a szakértők szerint akár több tízezer be nem jelentett, vagy fel nem ismert enyhe szén-monoxid mérgezés is történhet. Az emberek nagy része ugyan elvileg tisztában van a szivárgás kockázatával, mégis csak a fűtőberendezések felénél végeznek rendszeresen karbantartást egy friss felmérés szerint. Szén-monoxid érzékelőt pedig ennél is kevesebben, alig 16% szereltet fel. Pedig más módszer nincs rá, hogy észrevegyük a veszélyt, hiszen a szén-monoxid szagtalan és íztelen gáz.

 Az esetleges tragédiák megelőzésében kulcsfontosságú a megfelelő szellőzés biztosítása, ami különösen az egyre jobb szigetelőképességű nyílászárók miatt érdemel külön figyelmet– hívják fel a figyelmet az újHÁZ Centrum szakértői. Míg a régi, fa ablakok elkerülhetetlenül „szeleltek”, a modern, kiválóan szigetelő nyílászárók mellett tudatosan kell gondoskodni a beépített szellőzésről és a rendszeres szellőztetésről. Ez és a rendszeres karbantartás az alap biztonsági intézkedés, de különösen nyílt égésterű készülékek esetében javasolt az érzékelő használata is. Fontos, hogy az érzékelők működőképességét is rendszeresen ellenőrizzük, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük.

A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt szakemberrel kell átvizsgáltatni. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani! A rendszeres karbantartás nem csak a biztonságunk fenntartása érdekében fontos, de a készülékek hatásfokát is növeli, így hozzájárul a fűtési költségek csökkentéséhez is. A radiátorok légtelenítése is fontos lépés a hatékony fűtés érdekében, ami akár házilag megoldható. A hőtermelő-berendezések ellenőrzését viszont csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy végezheti el – hangsúlyozzák az újHÁZ Centrum szakértői. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján: www.mkeh.gov.hu, továbbá a www.gazigazolvany.hu weboldalon megtalálhatók azok a regisztrált gázszerelők, akik jogosultak a felülvizsgálat, a karbantartás elvégzésére.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?