Békéscsaba anno: Csabai névtelen utcák, zavaros házszámok

2017. július 21. 07:05 | behir.hu

Amikor Maczák L. György bírót, 1893-tól egymást követően hatszor megválasztották, ez a csabai nép bizalmának kifejezése volt. Hosszú bírói működése alatt Csaba nagyközség látványos fejlődésen ment keresztül. Ezt példázza a legkiemelkedőbb létesítmények sora: a Varságh-patikaház, a 101-es kaszárnya, az angyalos artézi kút, az első artézi gőz- és gyógyfürdő, a Magyar Királyi Méntelep, az izraelita neológ, kéttornyú templom, a Fiume Szálló kora eklektikus homlokzata, az első telefonállomás, a ligeti pavilon, a Földműves Iskola, az első óvoda felépítése és így tovább.

1897-ben Csaba nagyközség lélekszáma elérte a 38 ezret, ezzel a vármegye legnépesebb települése volt és országosan a városok között a 17. helyet foglalta el. A fentiek Csaba fejlődésének elismerésre méltó eredményei voltak. Ez időben Csaba házainak száma 4065 volt, azonban csak minden huszadik utcának volt neve (ezek az 1851-ben létező 69 utcanév listán szereplők).

A házak számozási rendje nem volt méltó Csabához. A belterületen 1-től 2400-ig, a Körös gáttól karéjalakban Jamináig 1800-ig számozták a házakat. Az 1. számú ház, a mai Bánszki utca-Dózsa György út sarkán állt, a toronyház helyén.

A számozás úgy történt, hogy az utca egyik oldalán végig számozták a házakat, s visszajöttek a másik oldalon, így az utca elején az egymással szemben lévő házak között jókora különbség alakult ki a házszámokban.

Ez nagyon megnehezítette az orvos, rendőr, kereskedő tájékozódását, nehezen találták meg, akit kerestek, az idegenekről nem is szólva.

Csaba történetének legnagyobb utcanév revíziójára 1910-ben került sor. A házszámozás hat évtizedes elavult gyakorlata is megváltozott. Bevezették az utcák házszámozását úgy, hogy az utca jobb oldalán legyenek a páratlan, bal oldalán a páros számok.

A házszámozás máig megmaradt – az utcanevek történelmi korszakonként cserélődtek.

Gécs Béla

 

 

 

 

 

További programok »

FEL