Keveset hallunk Békés megyében a vadgazdálkodásról, pedig ezen a területen is komoly szakmai munka folyik. A Békés megyei vadásztársaságok kiemelkedő munkájának mi sem ékesebb bizonyítékai, minthogy idén, a 25. Országos Vadásznapot Békés megyében, Mezőberényben szervezik jövő szombaton. Ezzel kapcsolatban Hrabovszki Jánossal, a Békés Megyei Vadászkamara elnökével beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Zsíros András.
– Minek köszönheti Békés megye azt a megtiszteltetést, hogy itt lesz a jubileumi vadásznap?
– Alapvetően egy nagy küzdelem ezt elérni. Évente egyszer van Országos Vadásznap, sokan pályáznak rá. Most Békés megyében lesz, volt itt már egyszer, 23 évvel ezelőtt. Akkor Doboz mellett a Marói erdőben tartották, és nagyon kezdetleges volt még a rendezvény. Általában megyei vadásznapokat mindent évben egyszer-egyszer tartanak, de az országos vadásznap rendezését ki kell érdemelni, ezt megkapni egy nagy lehetőség. Úgy gondolom, az apróvadon, legfőképpen a nyúl és fácán vadászatán keresztül értük el, hogy ebben az évben augusztus 26-án Mezőberény városában lesz az Országos Vadásznap. Előtte, augusztus 25-én a szakma találkozik az országos kamarán belül működő vadgazdálkodási bizottság szervezésében. Közel 400 fős lesz a rendezvény, az ország minden részéről jönnek szakemberek, akikkel az apróvad-gazdálkodás problémáit beszéljük meg. Ez egy jelentős gond Magyarországon. Ha nem lennének vadászok, és nem tenyésztenénk, nem helyeznénk ki fácánt, akkor az már lehet, hogy a védett állatok szintjére lenne besorolva. Mi úgy 160 ezer darab fácánt bocsátunk ki évente csak Békés megyében ahhoz, hogy a vadászok ellátására illetve a törzsállomány megőrzésére figyeljünk. A vadászat nemcsak arról szól, hogy mire vadászunk, gazdálkodni kell előtte ahhoz, hogy legyen mire vadászni. A másik jelentős apróvadunk a mezei nyúl, ami nagyon összezsugorodott ma már. Jellemzően az országból évente 20 ezer darab élő mezei nyulat exportál Magyarország. Ebből 17 ezer Békés megyéből kerül ki. Érződik tehát, hogy a többi 18 megyében alig van már mezei nyúl, beleértve az alföldi megyéket is.
– A közlekedők is tapasztalják, hogy az út mentén leginkább a fácán, és a nyúl az, ami éjszakánként gondot jelentheti. Hogyan sikerül megoldani a vadásztársaságoknak, hogy a vadaknak a létét is biztosítsák, de ne jelentsenek gondot a közlekedők számára?
– Nagyon nehéz ez. Civilizálódik a világ, egyre több az út, hálózatok épülnek ki, egyre több hely belterületté válik, fogy a vadak élőhelye. Ez egy jelentős probléma, de viszonylag kezelhető. A vad, és a mezőgazdaság kapcsolata, illetve a vad által okozott kár, jelentős probléma. Ez év 2017 március 1-jétől lépett hatályba az új vadászati törvény Magyarországon, ami 20 évre szól. Önmagában ez nagy idő. Azért kellett ez, mert ebben benne van a mezei nyúl, és a gímbika vadászata közti időszak. Kell a 20 év ahhoz, hogy egy vadgazda föl tudja nevelni például a Magyarországon rendkívül híres gímbika állományát. Sokan jönnek vadászni külföldről, belföldről, komoly pénzek jönnek ezáltal a gazdaságba, ezért kellett a húszéves időszak. Az új vadászati törvény rendezte lényegében a mezőgazdászok, a növénytermesztés, és a vad kapcsolatát, mivel ugyanazon a szántóföldi területen, erdő, és mező területen él a vad, és ott gazdálkodnak a mezőgazdászok is. Sok a mezőgazdász vadász, de jóval jelentősebb gazdálkodóréteg van, aki nem vadászik, és sokszor bizony ellenségesen nézi, ha a mezei nyúl lerágja a vetését. Emiatt is fontos az együttműködés. A törvény rendelkezik efelől, de én úgy gondolom, hogy a legfontosabb az emberi kapcsolat a vadász, és a mezőgazdász között.
– Nyilván az egyensúlyra kell törekedni ezen a téren is. A törvényi gazdálkodás gondolom hosszú munka eredménye. A szakmai konferencián majd ezekről is lesz szó?
– A törvényi szabályozás már egy adott dolog, megjelent a végrehajtási rendelet is, amit nagyon vártuk. A parlament megszavazta, keresztülmentek a minisztériumokon. Nagy egyeztetések voltak, ha jól tudom három éven keresztül voltak társadalmi vitafórumok ez ügyben. Megszületett egy nagyon fontos vadászati törvény, amit a pártok konszenzussal szavaztak meg, és amit március 1-jétől „élünk”. Erről már nem lesz szó a vadgazdálkodási konferencián, Mezőberényben. Örvendetes, hogy Vas megyétől Szabolcs-Szatmáron át óriási az érdeklődés, a szakma a jelentkezések alapján megtölti majd a művelődési ház nagytermét Mezőberényben. Minden vadász szívügyének tartja ezt. Egyébként a gímszarvasra, a dámszarvasra és főleg a vaddisznóra vadászóknak a feladatuk, hogy féken tartsák a létszámot, mert a túlszaporodás komoly vadkárt jelent a mezőgazdaságban. Ezzel szemben komoly probléma, hogy a nyúl és a fácán, azaz az apróvad vadászatát hogyan tudjuk fenntartani.
– Úgy tudom, hogy egy nemzetközi együttműködési megállapodás is köttetik majd ezen a konferencián Szerbiával. Ennek a részleteiről mit lehet tudni?
– Az országos központunk, az Országos Magyar Vadászkamara köti Szerbiával, szintén a szerb vadászati érdekképviselettel a megállapodást. A részleteket pontosan nem tudom. Ez egy kezdetleges dolog, az első lépés egy szorosabb együttműködés érdekében.
– A szélesebb közönség számára is nyitott lesz természetesen a vadásznap, hiszen arról is szól, hogy tájékozottabbak legyenek a Békés megyeiek is a vadgazdálkodás területén. Miről szól majd a vadásznap programja a közönség számára?
– A közönség számára a kikapcsolódásról, szórakozásról, finom vad ételek megkóstolásáról, elfogyasztásáról szól a vadásznap, és természetesen a találkozásról. Nagyon sok földtulajdonost, földhasználót hívtunk meg. 83 vadgazdálkodási egység van Békés megyében, mindenki a maga városában, falujában ismert embereket hívja meg egy-egy ilyen rendezvényre. Főznek finom ételeket, és beszélgetnek a problémákról. És persze jönnek a feleségek, családtagok, gyerekek, és még sokan. Lesznek gyermekprogramok is, szóval érdemes lesz eljönni. Persze a szakma is találkozik. Bemutatkozik a DALERD, a Délalföldi Erdőgazdaság szegedi központú egysége, Gyulán van egy igazgatósága ők az erdei iskolát mutatják be, hogy lássák az inkább csak a számítógép előtt ülő gyerekek is: érdemes kimenni az erdőbe, mert ott csodálatos dolgok vannak. A Körös-Maros Nemzeti Park is részt vesz a vadásznapon, ők a természetvédelem, a védett fajok kapcsán tartanak bemutató. A vadásznapon írja majd alá a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Vadászkamara az együttműködési megállapodását. Mint tudjuk, a kormányhivatalhoz több hivatal tartozik, úgy gondoljuk, hogy a vadászok is segíthetik a kormányhivatal működését, és a hivatal osztályai is segíthetnek nekünk. Átadunk majd kitüntetéseket is a vadásznapon, olyanok kapnak például elismerést, akik az ország különböző pontjairól aktívan vettek részt az új vadászati törvény előkészítésében.
– Az új vadászok eskütétele is itt zajlik majd. Hányan lesznek idén? Van-e köztük Békés megyei?
– Igen, ezt most a Békés megyeiekre találtuk ki, nem jönnek az országból máshonnan új vadászok, viszont megyénkből 18 új vadászt avathatunk majd.
