Aktuális: Még van pótolnivaló a fiatal fogatlovak felkészítésében

Múlt héten tartották Mezőhegyesen a III. Fiatal Fogatlovak Világbajnokságát. A rendezvényen nyolc nemzet lovai és legjobb hajtói vettek részt. A világbajnokságra az előzetes nemzeti kvalifikáció után kerülhettek a versenyzők. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával, Pap István Tiborral még a verseny előtt beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Horváth Szabolcs műsorvezető.

 

– Mennyire fémjelzi a szakma részéről magát a Nemzeti Ménesbirtokot, Mezőhegyest az, hogy ismételten itt rendezik meg ezt a világbajnokságot?

 

Már nagy eredmény volt az is, hogy az I. Fiatal Fogatlovak Világbajnokságának a rendezési jogát megnyertük. Nagy elismerés volt a második rendezés, és örömmel töltött el minket a harmadik, hiszen ez fontos a Magyar Lovassport Szövetség és a lovassport szempontjából. Az hogy Magyarországon belül Mezőhegyes lett a helyszín, üzenetértékű, tekintettel arra, hogy Magyarország legnagyobb és legöregebb ménesintézetéről beszélünk, ahol már 1784 óta tenyésztünk lovakat. A fiatalok világbajnokságán az egyik legfontosabb elem a tenyésztés számára az információ biztosítása. Hol máshol, ha nem egy tenyésztő ménesben lehetne helye egy ilyen tenyészverseny jellegű megmérettetésnek.

 

– Több száz éves múltra tekint vissza a ménes Mezőhegyesen. Milyen változás ment végbe ez idő alatt, és a közelmúltban?

 

Alapvetően 1784-ben alapította meg II. József császár a ménesintézetet katonai lovak kinevelése céljából. Aztán ez változott a történelem során, tekintettel arra, hogy a katonai lótenyésztésből aztán a mezőgazdasági termelés is kinőtt, hisz egyéb állatfajták tenyésztésével és növénytermesztéssel is elkezdett foglalkozni az intézményből lett ménesbirtok. A ló mellett sok egyébre, mondhatjuk, hogy a klasszikus mezőgazdaság minden területére kiterjedt a ménesbirtok tevékenysége. Ez tartott a különböző történelmi korokban, amikor sokszor mondhattuk, hogy mezőhegyes Európa egyik legnagyobb és legmodernebb nagyüzemévé vált. Az elmúlt évtizedek történései miatt ez sajnos már nem így körvonalazódott. Viszont Magyarország kormánya hozott egy döntést, és ennek kapcsán egy törvény született, amit az országgyűlés elfogadott. Így alakult meg január 1-jétől a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Ezzel visszaállt egy olyan korábbi történelmi rend, ahol ez a 100 százalék állami tulajdonban lévő nagyüzem – amely magában foglalja mind a lótenyésztést, mind az egyéb mezőgazdasági tevékenységeket – működik tovább. Azt gondolom, hogy ez egy nagy lehetőség Mezőhegyesnek, a lótenyésztésnek, a településnek és a térségnek is.

 

– A világon egyedülálló lófajtákat sikerül itt tenyészteni, ha jól tudom.

 

Igen, ez nagyon fontos dolog, hiszen a világ nagy ménesei, mint a lipicai ménes, kitenyésztette a lipicai fajtát, vagy Csehországban a kladrubi ménes a kladrubi fajtát. Viszont tudomásom szerint nincs másik olyan ménes a világon, ahol egy helyen, egy bölcsőben három fajta született volna. Itt nevezetesen a nóniuszról, a gidránról és a furioso-north star fajtákról beszélünk. Ezek Magyarország első hagyományos fajtái közé sorolható fajták. Ebben Mezőhegyes a világon egyedülálló.

 

– Öt-hétéves fiatal fogatlovakról van itt szó. Nagyon komoly felkészülés előzte meg a megmérettetést a versenyzők részéről is. Mennyire fontos az, hogy ezek a lovak, és a hajtók be tudják mutatni, hogy mire is képesek ezek a leginkább itt tenyésztett fajták egyébként? Mennyire lehet levonni majd a következtetéseket ezekből a feladatokból, amit kapnak ezek a fiatal fogatlovak? Hogy néz ki maga a verseny?

 

Tekintettel arra, hogy megjelennek a hagyományos fajták, az előbb említett nóniusz, furioso-north star, vagy lipicai fajták, de a különböző országokból érkeznek szintén hagyományos fajtából származó lovak, és megjelennek természetesen a modern fajták, amik egyébként uralják a modern lovassportot. Gyakorlatilag a verseny a klasszikus fogatverseny elemeit kombinálja, és ezeket a feladatokat igazítják a bírók, illetve a szabályzatok kidolgozói a fiatal korosztályokhoz. Az egyik fontos célja ennek a versenynek az, hogy egyfajta rendszert állítson föl a fiatal lovak kiképzésére, felkészítésére a nagy európai és világbajnokságokra, ahol egyes, kettes, vagy négyes fogatokban versenyeznek, ahogy látjuk sikeresen, például a Lázár testvérek, vagy a Dobrovitz család. Ott már teljes korú lovak versenyeznek, és komoly igénybevételnek vannak kitéve. A fiatal lovak világbajnoksága nemzeti és nemzetközi szinten egy olyan rendszert épít vagy állít föl, amelyen keresztül tudatosan vagy szisztematikusan tudjuk ezeket a fiatal lovak felkészíteni ezekre a nagy megmérettetésekre.

 

Hogyha megnézzük, nemzetközi szinten mi magyarok milyen színvonalat képviselünk?

 

A fiatalok világbajnoksága egy indulóprojekt, mondhatjuk, hiszen más szakágakban már népszerű és nagyon jól működő rendszer. Fogathajtásban három éve rendezzük. Azt mondhatjuk, hogy a mostani részvétel az nagyobb, mint a tavalyi vagy a tavaly előtti. Tehát minden bizonnyal egy felfutó pályán van a fiatalok világbajnoksága. A nemzetek tekintetében azt mondhatjuk, hogyha bár nem rekordszámú a részvétel, viszont azok a nemzetek jelen vannak, akik meghatározzák a világ fogathajtását. Itt gondolok a németekre és a magyarokra egyértelműen, de ugyanúgy a lengyelek vagy az olaszok, akik meghatározzák a nagy világversenyeknek az eredményeit. Ők mind részvevők. Azt gondolom, eséllyel állunk starthoz a magyar fajtájú, magyar tenyésztésű, hagyományos fajtájú lovakkal is.

 

– Mennyire bízhatunk a magyar világbajnoki cím elnyerésében? Gondolom, vannak tapasztalatok és versenyezőket, a lovakat is figyelik folyamatosan.

 

Így van. Az elmúlt két év során egy érmet sikerült magyar hajtónak és magyar lónak szereznie. Az első alkalommal egy harmadik helyezést értünk el. Azt gondolom, hogy az egyes, kettes, de főleg a kettes és négyes fogathajtásban Magyarország meghatározó a fogatsportban, addig a fiatalok világbajnokságának a rendszerébe, a fiatal ló kiképzésben vannak még hiányosságai. Ebből következik az, hogyha a kettes fogathajtást látjuk, akkor Lázár Vilmos többszörös világbajnok egyéniben, csapatban, ugyanezt az eredményt az első két fiatal lovak világbajnokságán nem tudtuk hozni. Ez azt üzeni, hogy a magyar fogathajtásnak vannak még pótolni való elemei, főleg a fiatal fogatlovak felkészítésében, kiképzésében. Ez egy nagyon fontos összehasonlítás, ebből nekünk tanulni kell, és akkor a következő világbajnokságokon nemcsak egy bronzérmet, hanem több érmet is tudunk szerezni.

 

– Mi az, amit máshogy kell csinálni?

 

Ez egy jó kérdés, és nagyon nehéz dolog. Magyarországon a fiatal fogatlovaknak nem volt versenyrendszere eddig. Nemcsak a fiatalok világbajnokságának a rendszerét írta ki a nemzetközi szövetség, hanem ehhez igazodva a nemzeti szövetségnek is ki kell írnia a minősülő versenyek szabályzatát, rendszerét. Ezt ki kell találni a nemzeti szakágnak, és aztán ezt el kell sajátítaniuk a versenyzőknek, és ezekre a feladatokra kell felkészíteni a lovakat is. Ez gyakorlatilag harmadik éve zajlik Magyarországon. Szemben a németekkel, náluk nemzeti szinten a fiatal fogatlovaknak az országos bajnoksága már hosszú évek óta megy. Azok a sportlovak, akik most kettes vagy négyes fogathajtó világbajnokságon, Európa-bajnokságon versenyeznek, jellemzően már képzett lovak közül vannak kiválogatva. Nekünk ki kell alakítani azt a rendszert a magyar fogathajtásban, ahol az a kör, az a szakembergárda, aki a fiatal lovakkal kezd el dolgozni, igazodik ehhez a rendszerhez, és ezen keresztül fogunk tudni elérni eredményt a következő világbajnokságokon.

 

– Tehát ha jól értem, akkor a nevelést is át kell, hogy strukturáljuk, ehhez rengeteg tapasztalat kell, és el kell sajátítani mindent, amit a szövetség előír?

 

Így van. Tehát gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy kiváló szakemberek vannak Magyarországon a fogathajtás terén, de nem volt hagyománya a fiatal lovak kiképzésének. Mindenki a saját metódusát követte. Nyilván vannak mesterek, vannak hagyományaink, vannak nagyon szilárd alapjaink ebben a szakmában, de mindenki a saját rendszere után ment, és nem volt egy egységes rendszer. Ezt indukálja a fiatal ló világbajnokság nemzeti szinten. De ezt nekünk ki kell dolgozni, és ehhez igazodnia kell mindenkinek, illetve be kell állni ebbe a sorba, és akkor várhatjuk el azt, hogy majd következő világbajnokságon több érmet is fogunk szerezni.

 

– A pályafeladatok is különlegesek?

 

Igen. Ahogy említettem, alapvetően ugyanazokat a feladatokat próbáljuk állítani a fiatal lovak elé, amivel majd találkoznak egy kettes fogathajtó világbajnokságon. De ugyanazt a mértéket nem várhatjuk el egy ötéves lótól, mint egy tízévestől, amely már kondícióban, fejlettségben, rutinban ott van. Ezért ezeket az elemeket kombináltuk. Tehát a kvalifikációban a díjhajtás és az akadályhajtás feladatnak a kombinációját állítjuk feladatul a lovak elé, ahol a díjhajtó négyszögbe a díjhajtás koreográfiát kell teljesíteni, és mellette vannak a sejbák, ahol át kell hajtani a kapukon úgy, hogy a labda ne essen le. Ez a kvalifikáció első két napja, amikor két elemet kombinálunk. A harmadik nap az a díjhajtás, ahol minden kategóriának csak a díjhajtó feladatot kell külön abszolválnia. A döntőben a maratonhajtás – ami egyébként a leglátványosabb része a fogathajtó versenyeknek – van kombinálva az akadályhajtással. Ez egyébként a fedeles versenyeknek a szabályrendszeréhez hasonlít, hiszen akár a Papp László Sportarénába a Lovas Világkupán, a Fogathajtó Világkupán is ugyanilyen feladatok várnak a fogatokra. Nyilván az nehezebb, ez kicsit könnyebb, de gyakorlatilag a nagy versenyeknek ezt a két elemét ötvözi a döntő. Ott születik meg az az eredmény, ami után kimondhatjuk, hogy 2017-ben a világ legjobb fiatal fogatlova ki lett.

 

– Ha tehát nem lesz magyar helyezett, akkor is nagyon komoly hozadéka lehet ennek a versenynek, akár gazdasági szempontból is.

 

– Igen. Már beszéltünk a fiatal ló világbajnokság kapcsán arról, hogy a tenyésztés számára fontos információt szolgáltat ez a verseny. Beszéltünk arról, hogy a sportnak egy új aspektusában rendszert teremt. De nem beszéltünk még arról, hogy ez egyúttal piac. Gyakorlatilag azok a versenyzők, akik keresnek utánpótlás lovat, eljönnek, és egy helyen, egy időben megfigyelhetik a több országból érkező legjobb fiatal lovakat, figyelemmel kísérhetik ezeknek a lovaknak a fejlődését. Össze lehet hasonlítani őket egy évjáraton belül, és az évjáratokat is egymással. Ez nagyon fontos információ, és ez nagyon jó piaci pozíció a vásárlónak és az eladónak is. Természetesen a Nemzeti Ménesbirtoknak azért a lótenyésztésben is meg kell jelennie nemzetközi szinten, a világpiacon. Nem csak eladni akarunk, hanem adunk is el, hiszen a készenléti lovasrendőrség Magyarországon évek óta vásárol nóniusz lovakat, de már Csehország, Szlovénia, sőt Belgium is érdeklődött a nóniusz fajtájú lovak rendészeti célú hasznosítása iránt. Nagyon szeretnénk más szakágakban, úgy a fogathajtásban, díjugratásban, vagy akár a hobbilovak tekintetében is minél jobb lovakat tenyészteni, és minél szélesebb palettán ezeket megpróbálni értékesíteni. Most a versenyen egyébként amellett, hogy ez egy szakmai verseny, a nézőknek is élményt nyújt. Különleges látványt jelentenek a fogatok, és a nemzeteknek megfelelő ruházatban hajtók, de programokkal is készültünk.

 

Megosztás:

Címke: , , ,