A Munkácsy Mihály Múzeum Múzsák Termében február 21-éig még látható a Pusztaiak, a pásztorok világa Kunkovács László Kossuth-díjas fotóművész kiállítása.
A Békés megyéből származó Kossuth-díjas művész, ’kiváló juhász’ saját szavai adhatnak leginkább a kiállított pásztorportréknak, és a pásztorok otthonaként szolgáló alföldi pusztaság fényképezőgép által megragadott jeleneteinek, életképeinek igazi, eredeti színezetet. Ezért alább a pásztorok nagy, személyes ismerőjének a kiállítás megnyitón elhangzott beszédéből idézünk, amellyel mindannyiunk tanítója lehet.
„A népviselet kapcsán az jut eszünkbe, hogy az asszony van népviseletben, a férfi pedig szürke egér, civil ruhás valaki. A pásztoroknál fordítva van. Ezekkel a gombokkal, mintha a kisnemesi viseletet őriznék. A tartásuk, a viselkedésük, milyen büszke. De hiszen ők elkülönülnek a falu társadalmától is, mert ők odakint éltek a maguk törvényei szerint, amibe mások még, ha akartak volna, se tudtak volna beleszólni. Egy zárt világ ez a pásztori rend, Urak. És ennyi év távlatában, 50 év rálátásával, rengeteg dolog kikristályosodott, hogy mennyire mások ők, és ezért a másféleségért szeretem őket. Hogy milyen büszkék, igazmondóak, egyenesek, igazán férfiasak, nem nyavalyognak, kevésbeszédűek. Vagy például amikor magukba mulatnak, mindig annak a tájegységnek a népdalait éneklik. Akármilyen szép, máshonnan nem, csak azt. A művészethez értenek, táncos lábúak, persze, hogy tud énekelni, persze, hogy tud tárogatózni. Ez vele jár. S valamikor ősállapotunkban ilyenek voltunk, nem különböztettük meg a művészt, meg a nem művészt, hanem csináltunk mindent, teljes, kerekded, egész emberek voltunk. Ők sok mindenben mások, mint mi. A városi ember lohol. … Nem, ő normálisan él, mert tempót diktál neki, maga a Természet. Fölkel a nap, kezdjük a munkát. Kihajtunk. Sötétedik, behajtunk. Tehát lenne itt egy normális ritmus. Tényleg ők a normális emberek, mert feltekintenek az égre, és ott a csillagos égbolt. Az ember elementáris, legelső, örökös, nagyhatású, vizuális élménye a csillagos ég, a világmindenség. Ennek a félgömbje alatt élnek ők középen, … a világ közepén. Most már értjük, hogy a faragásaikban ott van a Nap, Hold, Csillagok, az Életfa. Ezt az egészet így, ilyen tágan értelmezik. Értelmezik magukat a világban, otthon vannak benne! Nincsenek elidegenedve, nem kínlódnak, nyavalyognak, meg távlatot vesztenek. Igazi férfiak, talpig becsületesek.”
A pásztorok körében az ősi magyar hitvilág, a pogány kori gondolkodásmód elemei elevenen élnek, ennek példájául több anekdotát is hallhattunk a néprajzkutató művésztől. A hatujjú Tell József nevű kovácsról - akinek Gesztről való pásztorbotja végén kígyós kampó van, mely kígyó a magyar népi hitvilágban óvó és védő, gyógyító ősi mitológiai lény -, aki büszke volt rendellenességére és nagyon jól tudta, hogy az, aki hat ujjal születik, a kiválasztott, a sámán hit szerint. Vagy Fekete Jóska temetéséről, akinek pásztortársai úgy tartották, hogy a táltosként tisztelt, rideg pásztorként élő embernek a keresztény szokás szerinti eltemetése nem elegendő, nem rendes, nincs eltemetve, ahogy kell. Ezért ahol meghalt, a kunhalom tövében egy kis sírt ástak, kalapját és bicskáját bele tették, s elföldelték, mert ezen eszközök nélkül nem lehet pásztor a pásztor, a túlvilágon sem! „Eltemették” tehát ők másodjára is, pogány módra, a maguk törvényei szerint. A sír tetejére keresztet eszkábáltak, amire napokig rászállt és ott ült, egy fekete madár. A Fekete Jóska szelleme.
Ahogyan Kunkovács László is elmondta, a kiállított fotóportrék esetében gyakran megállapíthatjuk, hogy egy felvétel akár csupán 10 évvel ezelőtt készült, a rajta szereplő nem is olyan öregember. Sok esetben szinte kortársaink ők, vagy leszármazottaik még eleven emlékekkel mesélnének róluk, ha megkérdeznénk őket. A fotóművész is arra bíztat, hogy bátran kérdezzünk, a dolgok, amelyeket régmúltnak véltünk, olvadjanak bele a mába. Vegyük végre észre, hogy a múltunk nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon „folyamatosan lépdelünk”, ez az, amire életünket alapozhatjuk.
Domokos Anikó Emese, néprajzos muzeológus
