Konc király és Cibere vajda – A farsang farkán fölfüggesztik a törvényt

2021. január 27. 10:54 | Csiffáry Zsuzsanna

Farsang idején fellazulnak a társadalmi keretek, legálisan lehet „alakoskodni”: a szereplők kilétük álcázására maszkot, álöltözetet használnak, jelmezek és kellékek segítségével személyesítenek meg valamit vagy valakit – fogalmazott Harangozó Imre néprajzkutató, akivel a „bőség” időszakáról beszélgettünk.

Farsang január 6-tól, vagyis vízkereszt napjától kezdődik és hamvazó szerdához, illetve húsvéthoz igazodik – kezdte Harangozó Imre néprajzkutató. Hozzátette, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon kezdődik. Továbbá egyházi tekintetben a farsang évközi idő, aminek a liturgikus színe a zöld. Világi szempontból régi szokásrendet hordoz magában.

Farsang idején megfordul a törvény – tartja a szakzsargon. Ilyenkor megbomlanak a szigorú társadalmi hovatartozási keretek, amelyek az egész esztendőt jellemzik. Felkerül az arcunkra a maszk, következik az úgynevezett alakoskodás, amelynek lényege a valódi személyiség elrejtése, más rejtett én megmutatása.

Népi szokásaink a farsang farkára korlátozódtak, ilyenkor sok eseményt tartanak. Farsangi menetek rójják a magyar falvak utcáit. A férfiak nőnek, a nők férfiaknak öltöznek. Ezek lényege a tél és a tavasz váltásához, valamint a középkori, böjti szokásokhoz kapcsolódik.

– A népi hagyomány Konc király és Cibere vajda küzdelméről beszél. Konc király a farsangi időszakot és a bőségesebb étkezést, Cibere vajda a böjti időszakot személyesíti meg. Az ő küzdelmük dől el, egyértelműen a böjt javára – fogalmazott Harangozó Imre.

 

Harangozó Imre_Békéscsabai Médiacentrum

 

További programok »

FEL