Az ünnepi rendezvényen a békéscsabai nemzetiségek tagjai dallal, tánccal vagy irodalmi összeállítással mutatkoztak be. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében pedig Szarvas Péter polgármester köszöntötte a megjelenteket:
– Településünk több mint 300 éves újkori történelme során a nemzetiségek mindenkor békében éltek egymás mellett, mindig arra törekedtek, hogy segítség egymást és a város fejlődését. Őrizték a hagyományokat, a saját népcsoportjuk kultúráját, és ezzel egész Csabát fejlesztették, szépítették folyamatosan. Tudásuk, szokásaik, táncaik, dalaik, meséik és konyhaművészetük az ükunokákban is tovább él, megőrizve azt a sok kincset amit az előző generációk évszázadokkal ezelőtt megteremtettek. Közös feladatunk ápolni és továbbadni a jövőnek ezt a gazdag hagyatékot – hangsúlyozta köszöntőjében a városvezető.
A hat, Békéscsabán működő nemzetiség önkormányzat nevében Kiszely András köszöntötte az ünnepségen résztvevőket.
– A nemzetiségek napja lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségi vezetőkkel, képviselőkkel, aktív tagokkal találkozzunk, megemlékezzünk ez eltelt esztendőről és kitüntessük azokat akik hozzájárultak ahhoz, hogy Békéscsaba nemzetiségi élete színes és pezsgő legyen – emelte ki a szlovák önkormányzat elnöke.
A nemzetiségek napi gálaműsoron minden évben átadják a az egyes békéscsabai nemzetiségi önkormányzatok által alapított kitüntetéseket is.
2023-ban a Békéscsaba Szlovákságáért plakettet Kutyej Pál Albert nyugalmazott evangélikus lelkész és Pintér Tibor táncpedagógus kapta.
Kutyej Pál Albert 1938-ban született Tótkomlóson szlovák családban. Az Evangélikus Teológiai Akadémia elvégzése után 1964-ben avatták lelkésszé. Orosházán volt segédlelkész, majd Ambrózfalván lett lelkész. A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség erzsébethelyi (jaminai) körzetében 1973-tól 44 esztendőn át végezte hűségesen lelkészi szolgálatát. Kutyej Pál Albert mindig a szlovák–magyar csabai szellemiség ápolójaként hirdette az igét. A lelkészi szolgálat mellett aktív közéleti szerepet vállalt városunkban. 16 éven keresztül képviselte a békéscsabai lakosokat és a szlovák kisebbséget a Közgyűlésben. Nagy hangsúlyt helyezett a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. 2008-ban megkapta a Békéscsabáért kitüntetést, 2014-ben Magyar Ezüst Érdemrend kitüntetésben részesült.
Pintér Tibor 1952-ben született Békéscsabán. Öt évig táncolt a Balassi Táncegyüttesben, majd Born Miklós kérésére a Sarkadi Cukorgyárban tanította az ÉDOSZ táncegyüttes tagjait.. Vezette a sarkadi, a telekgerendási és az orosházi Alföld táncegyüttest, majd 1986-tól 2013-ig a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttest irányította, mely az együttes igazi táptalajává vált a csabai lokálpatriotizmusnak. 1996-ban alapítótagként részt vett a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért civil szervezet megalapításában. Az egyesületnek hosszú ideig elnöke, majd alelnöke volt, jelenleg az ellenőrzési bizottság tagja. 2012-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata neki ítélte a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést. 2021-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült.
A Békéscsabai Szlovák Önkormányzat 2023-ban a Békéscsaba Szlovákságáért díszoklevelet Prof. Dr. Sipiczki Mátyás genetikus részére adományozta. Sipiczki Mátyás 1948-ban született Békéscsabán. Kétnyelvű családban nőtt fel. Biológiai diplomáját és doktorátusát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte. Mint a természettudományi tanszék doktorandusza kezdett el járni a Juhász Gyula Főiskola szlovák nyelv és irodalmi tanszékén alapított szlovák klubba.
1984-ben megalapította a Debreceni Tudományegyetem Genetikai Tanszékét, ahol később a Természettudományi Kar dékánja lett. Több nemzetközi tudományos esemény elnöke és szervezője volt. Mindeközben nem feledkezett meg gyökereiről sem, és aktívan dolgozott a szlovák nemzetiség életében. 1989-ben elnöke, majd alelnöke lett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének. Egyik kezdeményezője volt a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete megalapításának, amelynek Békéscsaba ad otthont, több éven át vezetője is volt az Intézet Tudományos Tanácsának.
2023-ban a Békéscsaba Románságáért kitüntetést Aurel Bătrân román ortodox parókus kapta. Aurel Bătrânt 2013. december 26-án szentelte pappá Siluan Manuila, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye püspöke. A békéscsabai román ortodox parókián töltött 9 esztendő alatt a hívők közössége megtapasztalhatta azt, ami akár papi jelmondata is lehetne: „Magasztalja lelkem az Urat”. Ez átszövi élete minden percét, meghatározza lelki tartását, értékessé tesz minden vele töltött percet. Jelenléte, cselekedetei, a híveiért, az egyházközségért és a városért tett áldozatvállalásai alapján egy mélyen hívő embert, egy, a tevékeny szeretetben önmagát és a közösséget gazdagító lelkiatyát ismerhettek meg a román anyanyelvű emberek. Jóságát és a hívek iránt érzett szeretetét szolgálata minden percében érzik az ortodox közösséghez tartozók- áll méltatásban.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a Békéscsaba Lengyelségéért kitüntetést 2023-ban Huszárné Nagy Zsuzsanna és Tuska Mihály részére adományozza.
Huszárné Nagy Zsuzsanna 1954-ben születtet Geszten. A lengyel nemzetiséggel való szorosabb kapcsolata 2017-ben kezdődött Bajmócon. Ott találkozott és ismerkedett meg Zdzislaw Niemyttel. Szimpatikus volt számára a lengyelek között tapasztalt összetartás. Ezt követően tudatosan keresett kapcsolatot a magyarországi lengyel közösséggel. Autodidakta módon kezdte el tanulni a lengyel nyelvet, majd beiratkozott a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület által szervezett nyelvoktatásra, ahol a csoport lelkes tagjaként csiszolja nyelvtudását. Immár nemcsak aktív tagja, hanem vezetőségi tagja is a szervezetnek, a békéscsabai lengyelek rendezvényeinek, ünnepeinek aktív szervezője és résztvevője.
Tuska Mihály Békéscsabán született 1944-ben. A Vásárhelyi Pál Technikumban érettségizett. A technikum elvégzése után a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalathoz ment dolgozni. Később jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem 1964 szeptemberében indult út- és vasútépítő évfolyamára. Az egyetem elvégzése után visszament a Békés Megyei ÁÉV-hez, a vidéki mélyépítési munkák építésvezetője lett. Fő munkája az orosházi üveggyár mélyépítési munkái voltak. Az egyik anyagbeszerzés alkalmával Békéscsabán járt, ekkor találkozott a volt középiskolai igazgatójával, Dr. Barna Bálinttal, aki visszahívta alma máterébe tanítani, az akkor favorizált útépítő szakemberek képzésére. Nyugdíjba vonulásáig, több mint 40 évig tanította az ifjú szakemberek több generációját: először, mint tanár, később gyakorlati-oktatás vezetőként is segítette az iskola munkáját. A Lengyel-Magyar Baráti Kulturális Egyesület tevékenységébe először felesége kapcsolódott be, melyhez később csatlakozott ő is, jelenleg, mint elnökségi tag tevékenykedik, aktív munkájával segítve az egyesület működését.
Galéria
